Amikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken.
Tarling professzor ugyanakkor rámutatott, hogy a jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek. Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, s ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.
Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, mégis lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a BAS távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető.
A kutatók további műholdas felvételeket kértek az Európai Űrkutatási Hivataltól (ESA), mert az űrből készült képeket nem zavarják a felhők, így az időjárási körülményektől függetlenül tudják követni a jéghegy útját.
Látványos műholdfelvételek: szétesett egy sarkvidéki selfjeg
Látványos műholdfelvételeket tett közzé még augusztusban Kanada utolsó, teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne darabokra töréséről a kaliforniai székhelyű Planet Lab Inc. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30–31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra a forró nyár és a globális felmelegedés hatására. A kaliforniai vállalat a Földet megfigyelő Dove műholdjainak július 26-i és 31-i felvételeit mutatta be, azaz az esemény előtti és utáni állapotokat – írja a BBC News, amely közzétette a felvételeket. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát vesztette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!