1848. december 12-én tárták fel III. Béla király sírhelyét

1848-ban a székesfehérvári püspöki palota udvarán királysírokat találtak, melyeket Érdy János tárt fel.

Forrás: Magyarságkutató Intézet2020. 12. 12. 14:44
III. Béla király arcrekonstrukciója Fotó: MTI/Illyés Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
III. Béla király arcrekonstrukciója
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kutatás első fázisát lezáró, nemzetközi szakfolyóiratban megjelent publikációt követően, Kásler Miklós és Szentirmay Zoltán szerkesztésével 2019-ben készült el A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása című kötet, amelyben magyar nyelven részletesen bemutatják ezt több tudományterületet átfogó kutatást. A kutatócsoport arra jutott, hogy Árpád-házi uralkodóink (a Turul-nemzetség leszármazottjai), az R1a Y kromoszómás haplocsoporthoz tartoztak, és az ismeretlen Árpád-házi személyt (II/52) II. Bélaként azonosították. A kötetben felhívják a figyelmet az anyai vonalakra, melyek megerősítik a fenti eredményeket:

Ennél a pontnál figyelembe kell venni kijevi Predszláva és II. Béla leszármazási adatait. III. Béla mitokondriális haplocsoportja H1b, ez pedig megfelel annak, hogy anyja Eufrozina I. Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem lánya, nagyanyja Ilona pedig I. Uros szerb nagyzsupán lánya. Ezért III. Béla király mtDNS haplocsoportja kijevi eredtű. II. Béla király nagyapja, I. Géza, akinek első felesége Loozi Zsófia hercegnő, második felesége Szinadéné bizánci hercegnő. Gyermekük Álmos Árpád-házi herceg (horvát király is), akinek a felesége kijevi Predszláva. Predszláva nagyapja II. Spytihnev cseh fejedelem (1031-1061), akinek a felesége német származású. Lányuk, aki II. Béla nagyanyja, férjhez ment II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelemhez. A II/52 jelzésű személy édesanyja Predszláva, akinek a T2b mitokondriális haplocsoport anyai ágon végig öröklődött, ezért nem meglepő, hogy a II/52-es személy haplocsoportja a nyugati haplocsoportokkal egyezik meg. Így már érthető, hogy a II/52 jelzésű személy mitokondriális haplocsoportja miért nem szerb, hanem nyugati eredetre mutat, és ez egyúttal erős bizonyíték arra, hogy ez a váz II. Béla király kell, hogy legyen.

A kutatócsoport legújabb szakfolyóiratban megjelent publikációja Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címet viseli. A kutatás célja az Árpád-ház filogenetikai eredetének feltárása volt, melyhez új- generációs szekvenálás módszerrel határozták meg III. Béla és rokonának teljes Y kromoszómás DNS szekvenciáját. Az elemzések során megállapították, hogy a két lelet az R-Z2125 haplocsoportba tartozik, amelynek eloszlása Dél-Kelet-Ázsia közelében koncentrálódik, másodlagos kiterjedése a mai Irán, a Volga-Urál régió és a Kaukázus térségei. Ezekről a földrajzi területekről származó 4340 egyénből álló mintaszettből, 208 olyan egyénnek a genomját szekvenálták meg, akik az Árpád-háziakkal azonos al-haplocsoportba (R-Z2123) tartoztak. Az Árpád-házi királyokéhoz leginkább hasonló Y kromoszóma szekvenciákat ma élő, az oroszországi Baskíria Burzjan és Abzelil járásaiból származó egyénekben azonosítottak. Elemzésük olyan SNP-k meglétét is feltárta, amelyek egy új, Árpád-ház specifikus R-ARP haplocsoportot határoznak meg.

Az Árpád-ház szóbeli és írásos hagyománya a hunokkal való rokonságra utal. Az Árpád-ház két tagjának genetikai elemzése alapján úgy tűnik, hogy olyan leszármazási vonalból származtak (R-Z2125), amely ma elsősorban iráni vagy török nyelvű etnikai csoportok körében van jelen (pástú, tádzsik, türkmén, üzbég, baskír). Az R-Z2123 nagy felbontású filogenenetikai kontextusában az első magyar királyi dinasztia eredete az Észak-Afganisztán környéki régióban jelölhető meg, megjelenése körülbelül 4500 évvel ezelőttre datálható, és a baskírokat azonosítja legközelebbi rokonként. A két népesség szétválásának időpontja pedig az időszámításunk szerinti első évezred eleje.

A Kásler Miklós vezette genetikai kutatás során a kutatók megismerték azt a markerszettet, amellyel a székesfehérvári Osszáriumban található csontanyagból, az ott nyugvó további 6 Árpád-házi uralkodó maradványai azonosíthatók. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja folytatva ezen genetikai kutatásokat, hozzájárul nemzetünk nagyjainak a pantheonjához, melyben már fejfával ellátott sírokban nyugodhatnak nemzetünk királyai Székesfehérváron.

A szerző Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont vezetője

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.