Morse 1837. szeptember 4-én mutatta be első telegráfját: munkatársa fél kilométerrel távolabbról kezdte adni a jeleket, s az előadóteremben álló készülék ingája titokzatos tüskéket rajzolt a papírszalagra. A kódokat fejből ismerő Morse már mondta is a szöveget:
„Sikeres kísérlet a távíróval 1837. szeptember 4-én.”
A továbbfejlesztett változatot 1838. február 20-án mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt, s öt évvel később sikerült rávennie a Kongresszust, hogy biztosítson háromezer dollár támogatást a Washington és Baltimore közti 38 mérföld távíróvonal kiépítésére. A találmány jelentőségét fel nem ismerő honatyák alig hat szavazat többséggel hozták meg a döntést.
A Capitolium és a baltimore-i vasútállomás között 1844. május 24-én futott végig az első mondat, a Mózes negyedik könyvében található „Mit tesz az Isten”, pontok és vesszők formájában.
A vonalat a nagyközönség számára 1845. április 1-jén nyitották meg, s egy évtizeddel később már több mint 30 ezer kilométernyi vezetékhálózat futott Amerika-szerte a vasútvonalak mentén.
A polgárháború idején is táviratban értesültek az Unió, illetve a Konföderáció vezetői a csaták kimeneteléről, a transzatlanti vonalat az Atlanti-óceán alatt 1866-ban fektették le.
Magyarország első távíróvonala 1847. december 27-én nyílt meg Bécs és Pozsony között.
Morse az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált, később róla elnevezett pont-vonal kombinációt 1839-ben dolgozta ki. A jelrendszer hosszú karriert futott be, alkalmazása szinte művészetnek számított, gyakorlott távírászok az adás kisebb jellegzetességeiből felismerték egymást.
A morzeábécé használata 1999 végén szűnt meg végleg.
Az elektromos távíró még Morse életében meghozta számára a gazdagságot és az elismerést. Már 1840-ben megalapította vállalatát a távíró terjesztésére, Európában hatalmas sikereket könyvelhetett el, de hazájában sokat kellett küzdenie. Szabadalmának jelentőségét sokáig kétségbe vonták (elsősorban azért, hogy ne kelljen neki díjat fizetni a találmány után),
a washingtoni kormány semmilyen hivatalos elismerésben nem részesítette.
Az igazsághoz tartozik, hogy Morse emberként korántsem bizonyult nemesnek és nagylelkűnek: az elsőbbségről folytatott perben hevesen tagadta, hogy Henry bármilyen segítséget nyújtott neki, a polgárháború idején pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rabszolgaság intézménye isteni eredetű, helyes és igazolható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!