A mélytengerek különleges faji sokszínűségét tárták fel

A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán 20 mélytengeri medencéjét hasonlították össze.

A klímaváltozás a mélytengeri ökoszisztémára is hatással van (2020. május 5-én készült kép egy zsákmányra vadászó dél-afrikai medvefókáról a fokvárosi False-öbölben, amely a fehér cápák egyik legfontosabb gyülekezőhelye a világon) Fotó: Nic Bothma Forrás: MTI/EPA/Nic Bothma

Először demonstrálták a mélytengerek óriási mértékű és rendkívül különleges faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit. A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán 20 mélytengeri medencéjét hasonlították össze.

A húsz év alatt Hartmut Arndt kutató vezetésével gyűjtött adathalmaz elsőként teszi lehetővé az eukarióták – sejtmaggal rendelkező organizmusok – változatosságának összehasonlítását

– olvasható a Science Daily című tudományos hírportálon.

A 4000-8350 méteres mélységből vett üledékminták, a kizárólag a mélytengerekben megtalálható populációk szekvenálása és tenyésztése, majd molekuláris elemzések eredményeként a szakértők képet kaptak a mélytengerek biodiverzitásáról.

A tudósok eredményeikről a Communications Biology című tudományos lapban számoltak be.

A több mint ezer méter mélyben lévő mélytengeri talaj a Föld feszínének több mint 60 százalékát borítja, ezzel a bioszféra legnagyobb része. Mégis keveset tudni az ezen a szélsőséges és hatalmas területen élő organizmusok diverzitásáról, elterjedési mintáiról és funkcionális jelentőségéről.

A klímaváltozás a mélytengeri ökoszisztémára is hatással van (2020. május 5-én készült kép egy zsákmányra vadászó dél-afrikai medvefókáról a fokvárosi False-öbölben, amely a fehér cápák egyik legfontosabb gyülekezőhelye a világon)
Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma

Amit biztosan tudni: a klímaváltozás a víz melegedése, savasodása és oxigéntartalmának csökkenése révén már most hatással van erre az érzékeny mélytengeri ökoszisztémára.

Ráadásul a mélytengerek iránt egyre nő az érdeklődés is a nyersanyagkinyerés miatt.

A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mélytengeri medencékben, amelyeket mind ugyanaz az alacsony, 0-4 Celsius-fok közötti hőmérséklet, azonos sótartalom (3,6 százalékos), ugyanakkora nyomás (mélységtől függően 300-500 bar) és nagyon hasonló üledék jellemez, viszonylag kismértékű – és ugyanolyan – a faji sokszínűség.

A molekuláris biológián és a tenyésztésen alapuló kutatásokat kombináló új megközelítéssel azonban nagyon specifikus és lényeges helyi különbségeket találtunk, csak a partvidéki régiók organizmusközösségeiben találtunk némi átfedést – mondta Alexandra Schönle, a tanulmány vezető szerzője.

„Eredményeink szerint a mélytengerek fenekén lévő szerves anyagot a mikrobiális tápláléklánc különböző és korábban nem kellő mértékben számításba vett alkotóelemei hasznosítják újra és adják tovább a hálózatnak. Ez elengedhetetlen fontosságú a globális karbonáramlás megértése szempontjából”

– fejtette ki Hartmut Arndt.