Fotó: De Sacra Regni Hungariae Corona Ceterisque Insignibus Regiis Commentarius
A felülnézeti ábrázoláson János apostol képmása alatt egy ARTHOLO névfeliratú zománckép tetejét látjuk. Koller a könyvében épnek mondja ezt az ábrázolást, amelyet Bertalan apostolénak tart. Különös a név ilyen írásmódja, valamint hogy a többi apostolképnél megtalálható SCS (sanctus) előtag itt hiányzik. A zománckép mára részben elveszett: csak a metszeten is megjelenő felső, névfeliratos sávja maradt meg a foglalat aljára csúszva, a többi hiányzik.
(5) Koller kanonok és társai a többi regáliát is megvizsgálták, a koronázási palástról rajzot is készíttettek Binderrel. Az utóbbi ábrázolás érdekessége, hogy finoman „kijavította” azt a vélelmezett hibát, hogy a palást alsó körén István király ábrázolásán SEPHANVS REX felirat olvasható: a hiányzó T-t ligatúraként az E elé tette. Nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy első királyunk fején ugyanolyan korona van, mint a vele egy körön lévő mártírszentekén, és annak sem, hogy „GISLA” királynőnek szakálla van.
Fotó: De Sacra Regni Hungariae Corona Ceterisque Insignibus Regiis Commentarius
A Koller-könyv alaposan dokumentált munka, az illusztrációi különösen értékesek a kutatás számára. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az annak alapját képező vizsgálat résztvevői számára föl sem merült annak a lehetősége, hogy a Szent Koronát nem az eredetihez közeli állapotában látják. Észrevétlen maradt a számukra, hogy Dukász császár ábrázolása nem oda készült, eredeti eleme sem lehet, s így a keletkezése idejének a személyéhez kötése megalapozatlan. (6) A kanonok a könyvében következetesen latin és görög koronáról beszél és azok összeillesztéséből létrejöttnek tartja a Szent Koronát. A véleményével továbbéltette Weszprémi István kettős korona-elméletét: egy olyan személy feltevését, aki a Szent Koronát sosem látta. Ezzel 180 évre bebetonozta ezt az álláspontot, amelyet csak az „alternatív” koronakutatók kezdtek megkérdőjelezni koronánknak az Egyesült Államokból történt 1978-as hazatérése után. Műszaki-természettudományos vizsgálatok arra mutatnak, hogy nem létezett külön „latin” és görög” korona – a megnevezés a rajtuk lévő zománcképek feliratának nyelve és ebből következőnek vélt készülésük helye alapján született – s ez a teljes Mű keletkezése idejének és elkészítése motivációjának újragondolását teszi szükségessé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!