Szinte látom a szemeim előtt, ahogy a kedves olvasó vizsgálgatja, méricskéli ezt az 1899-ben feladott lapot, majd értetlenkedik egy sort, és egyszeriben kiül a széles mosoly az arcára. Ezen a litográfián ugyanis a legeredetibb esti felvételt láthatják a délvidéki Pancsováról. Teljes pompájában!
Először magam is azt hittem, hogy egy úgynevezett átvilágítós lap került a kezembe, s nyomban a lámpa elé is helyeztem, de a pancsovai képeslapkiadó, Kohn Samu engem is jól megtréfált. Ha már amúgy sem volt könnyű 122 évvel ezelőtt korabeli technikával este fotografálni, úgy hát a kiadó bemutatta nekünk a „hamisítatlan” helybéli koromsötétséget.
Könyvbemutatóimon rendre szóba kerül, hogy a régi képeslapok a legtöbb esetben nem voltak politikailag korrektek, már ami a képi ábrázolásokat illeti. Ezért is kiváló kordokumentumok mind. És ugyanide vág, hogy viszonylag gyakoriak voltak Trianon előtt a humoros képeslapok is, mint amilyen ez, a pancsovai is, ami ráadásul átmenet a motívumlap és a városképes levelezőlap között, hiszen Pancsováról szól, de a város mégsem látható rajta.
Persze a Duna és a Temes összefolyásánál fekvő település korántsem burkolózott koromsötétségbe esténként a századfordulón. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című hatalmas munkájából kiderül, hogy közvilágítást az 1887-ben létesült városi gázgyár biztosította. „Az évi termelés 500.000 m3 gáz és közvilágításra 306 auerlámpa szolgál. Azonban a város át akar térni a villamos világításra. A közel jövőben megoldandó tervek között szerepel az általános csatornázás, vízvezeték, közvágóhíd és jéggyár építése.” Még hogy sötétség volt Pancsován: a Torontál vármegyei város tele volt tervekkel.
Időutazó sorozatunk 12. része a Székelyföld egyik legendásan szép vidékére röpít minket egy 4 filléres Turulos bélyeg szárnyán.
Borítóképen: „A legújabb éjszakai felvétel Pancsováról”. Fotó: Balázs D. Attila.
A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.