A cédrusfából épült 4600 éves, 42 méteres és húsztonnás napbárkát nagy gondossággal, 48 óra alatt szállították el egy hatalmas fémketrecben, külön e célra importált távirányítású speciális járművel régi helyéről, a Gízai-fennsíkon külön neki emelt múzeumból.
A gízai nagypiramis déli sarkánál 1954-ben felfedezett napbárka évtizedek óta a piramis melletti Napbárka Múzeumban volt látható. A nem sokkal odébb 17 éve épülő gigantikus új régészeti múzeumot, amelynek egyik ékessége lesz a hajó, várhatóan még az idén átadják.
Az idegenforgalmi és a régészeti múzeum közleménye szerint az átszállítása célja az volt, hogy megvédjék és a jövő nemzedékek számára is megőrizzék az emberség történetének legnagyobb és legrégibb műtárgyát.
A hajót az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója, a Kr.e. 27–26. században uralkodó Kheopsznak (Hufu) építették, hogy halálakor azon utazhasson a túlvilágra Ré napistennel. A bárkát több mint ezer darabra szedve temették el a fáraó piramisa közelében mészkőtömbökkel fedett sírokba.
A Kr.e. 27–26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) a IV. dinasztia 2. uralkodója volt. Uralma a hatalom csúcspontját jelentette az Óbirodalom korában, gízai piramisa (sírja) a legnagyobb piramis, amelynek magassága eléri a 146,5 métert.
A nagypiramis közelében folytatott ásatásokon eddig összesen hét naphajót tártak fel a régészek.
A borítóképen: régészek dolgoznak a nagy szfinx mellett a gízai piramisoknál 2020. március 25-én. Fotó: MTI/EPA
