Egyre tovább élnek a kedvencek

Három izgalmas kutatási eredményről számoltak be az elmúlt napokban az ELTE Etológia Tanszékének kutatói. Az egyik arra mutat rá, hogy az új helyen, gazdával együtt alvó kutyák alvása függ attól, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdával. A másik azt elemzi, hogy az öreg kutyák viselkedésének kutatása miként segítheti például a demencia megértését. A harmadik szerint a kutyák agya feldolgozza a hangok forrását.

Senior man with dog

Változó kor

Az ELTE kutatói a világon először vizsgálták meg családi kutyákban az örökítőanyag aktivitásának változását az életkorral. A kutyák agyszövetéből elkülönített RNS-állomány elemzéséből kiderült, hogy a szövetben milyen gének aktívak. A kutyáknak, az emberekhez hasonlóan, körülbelül húszezer génje van. Ezek közül sok inaktív állapotú a sejtekben, mert a működésükre éppen nincs szükség. Az ELTE szakemberei alig találtak olyan géneket, amelyek csak a fiatalok vagy csak az idős kutyáknál fejeződtek ki. Viszont 3436 olyan gént azonosítottak, melyek aktivitása eltért a két korcsoport között. Ezek jellemzően más gének aktivitásának szabályozásában, az immunválaszok kialakításában, illetve az idegrendszeri folyamatok irányításában játszanak szerepet.

A sejtek osztódását gátló, ezért tumorellenes hatású CDKN2A gén 3,6-szer aktívabb volt az idősebb állatokban. Ez az emberekben is megfigyelhető változás arra utalhat, hogy jóval több idősebb korban az olyan sejt, melyet ki kell iktatni, mert elöregedett és rákos sejtté alakulhatna.

A kutyák öregedésével kapcsolatos kutatások a remények szerint az Alzheimer-kór okainak feltárását is segíthetik. – Fontos tavalyi eredményünk volt, hogy a nagyobb fokú kognitív hanyatlást mutató kutyák agyában magasabb a béta-amiloid peptid szintje, ami embereknél együtt jár az Alzheimer-kórral. Ez a kutatás az amerikai Dog Aging Projecttel közösen készült, akiknek hozzánk hasonlóan az a célja, hogy feltárja a hosszabb, egészségesebb élethez vezető tényezőket – tájékoztatott Kubinyi Enikő. A Dog ­Aging Projectben a rapamycin tesztelését is elkezdték családi kutyákon önkéntesekkel, mivel sikeresen meghosszabbította a rágcsálók élettartamát. Ha a kutyákon is biztatók az eredmények, akkor feltehetően embereket is bevonnak a tesztelésbe.

Fotó: Unsplash

A kötődés jelentősége

A kötődés fontos viselkedésszabályozó mechanizmus, amely bizonyítottan hasonló módon nyilvánul meg a gyerek-anya és kutya-gazda kapcsolatban. A gazda biztonságot nyújt a kutyának, és menedéket veszélyes helyzetekben, éppúgy, mint az anya a kisgyerekek esetében. A kutya-gazda közötti kötődést már számos viselkedéstesztben vizsgálták a kutatók; ezúttal arra voltak kíváncsiak, vajon a gyerekekhez hasonlóan a kutyáknál is befolyásolja-e a kötődés azt, hogy miként alszanak idegen helyen.
Az Animals folyóiratban publikált eredmények szerint a jobban kötődő kutyák több időt töltöttek mélyalvásban, ami a legpihentetőbb alvásnak tekinthető. – Első alkalommal új helyen aludni stresszes lehet.

De ez az eredmény azt sugallja, hogy a magasabb kötődési pontszámú kutyák jobban aludtak, feltehetően azért, mert ezeknek a kutyáknak a gazda nagyobb biztonságot jelentett, így az új helyen jobban el tudtak lazulni

– magyarázza Cecília Carreiro, az Etológia Tanszék PhD-hallgatója, a cikk első szerzője.

Borítókép: illusztráció (Fotó: 123RF)