Két ismerős hangját hallva a legtöbb esetben meg tudjuk különböztetni, hogy melyik hang kitől származik. De vajon a kutyák is képesek erre? A fajtársfelismerésért felelős agyi folyamatok kimutatására vállalkoztak az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. – Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat – tájékoztat az ELTE közleményében Bálint Anna, az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.
Pozitív hangok
Ezt az új eljárást a közelmúltban alakították ki magyar kutatók a humán EEG mintájára, és a legtöbb állatkísérletben használt EEG-vel szemben teljesen fájdalommentes. A részt vevő tizenhét családi kutya kizárólag pozitív visszajelzések (jutalomfalat, dicséret) által ösztönözve vett részt a kísérletben, amelynek során a kutatók különféle érzelmi töltetű, nem verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív) valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között.
Fontos eredmény, hogy különbséget találtak a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között. Gácsi Márta, az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársától megtudtuk, ebben a vizsgálatban csak kutyák vettek részt, és a hallott hangok származtak két különböző fajtól, embertől és kutyától.
Fontos, hogy az emberek esetében sem beszédet játszottak le, hanem olyan nem verbális hangokat, mint a köhögés és a nevetés. A kutyák agyműködését elemezve eltérő eredményt kaptak kutyahangokra és emberhangokra, valamint a semleges, illetve pozitív hangokat is másképp dolgozta fel a kutyák agya.
Az odaadó gondoskodás meghosszabbította a családi kutyák életét – az utóbbi három évtizedben három-négy évvel. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Európában körülbelül 15 millióra. Legalább 14 százalékuk időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja, ami hasonlít az emberi demenciához. Ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. A laboratóriumi állatkísérletekben használt egereknél, patkányoknál és más fajoknál ugyanis természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás, ezért kevéssé alkalmasak arra, hogy a demencia kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszenek ki a segítségükkel. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszéke Szenior családi kutya program és MTA Lendület csoportjának vezetője munkatársaival a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében.
