Egyre tovább élnek a kedvencek

Három izgalmas kutatási eredményről számoltak be az elmúlt napokban az ELTE Etológia Tanszékének kutatói. Az egyik arra mutat rá, hogy az új helyen, gazdával együtt alvó kutyák alvása függ attól, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdával. A másik azt elemzi, hogy az öreg kutyák viselkedésének kutatása miként segítheti például a demencia megértését. A harmadik szerint a kutyák agya feldolgozza a hangok forrását.

2022. 05. 12. 7:32
Senior man with dog
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két ismerős hangját hallva a legtöbb esetben meg tudjuk különböztetni, hogy melyik hang kitől származik. De vajon a kutyák is képesek erre? A fajtársfelismerésért felelős agyi folyamatok kimutatására vállalkoztak az ELTE ­Etológiai Tanszékének munkatársai a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. – Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat – tájékoztat az ELTE közleményében Bálint Anna, az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.

Pozitív hangok

Ezt az új eljárást a közelmúltban alakították ki magyar kutatók a humán EEG mintájára, és a legtöbb állatkísérletben használt EEG-vel szemben teljesen fájdalommentes. A részt vevő tizenhét családi kutya kizárólag pozitív visszajelzések (jutalomfalat, dicséret) által ösztönözve vett részt a kísérletben, amelynek során a kutatók különféle érzelmi töltetű, nem verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív) valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között.

Fontos eredmény, hogy különbséget találtak a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között. Gácsi Márta, az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársától megtudtuk, ebben a vizsgálatban csak kutyák vettek részt, és a hallott hangok származtak két különböző fajtól, embertől és kutyától.

Fontos, hogy az emberek esetében sem beszédet játszottak le, hanem olyan nem verbális hangokat, mint a köhögés és a nevetés. A kutyák agyműködését elemezve eltérő eredményt kaptak kutyahangokra és emberhangokra, valamint a semleges, illetve pozitív hangokat is másképp dolgozta fel a kutyák agya.

Az odaadó gondoskodás meghosszabbította a családi kutyák életét – az utóbbi három évtizedben három-négy évvel. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Európában körülbelül 15 millióra. Legalább 14 százalékuk időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja, ami hasonlít az emberi demenciához. Ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. A laboratóriumi állatkísérletekben használt egereknél, patkányoknál és más fajoknál ugyanis természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás, ezért kevéssé alkalmasak arra, hogy a demencia kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszenek ki a segítségükkel. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszéke Szenior családi kutya program és MTA Lendület csoportjának vezetője munkatársaival a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében.

 

Változó kor

Az ELTE kutatói a világon először vizsgálták meg családi kutyákban az örökítőanyag aktivitásának változását az életkorral. A kutyák agyszövetéből elkülönített RNS-állomány elemzéséből kiderült, hogy a szövetben milyen gének aktívak. A kutyáknak, az emberekhez hasonlóan, körülbelül húszezer génje van. Ezek közül sok inaktív állapotú a sejtekben, mert a működésükre éppen nincs szükség. Az ELTE szakemberei alig találtak olyan géneket, amelyek csak a fiatalok vagy csak az idős kutyáknál fejeződtek ki. Viszont 3436 olyan gént azonosítottak, melyek aktivitása eltért a két korcsoport között. Ezek jellemzően más gének aktivitásának szabályozásában, az immunválaszok kialakításában, illetve az idegrendszeri folyamatok irányításában játszanak szerepet.

A sejtek osztódását gátló, ezért tumorellenes hatású CDKN2A gén 3,6-szer aktívabb volt az idősebb állatokban. Ez az emberekben is megfigyelhető változás arra utalhat, hogy jóval több idősebb korban az olyan sejt, melyet ki kell iktatni, mert elöregedett és rákos sejtté alakulhatna.

A kutyák öregedésével kapcsolatos kutatások a remények szerint az Alzheimer-kór okainak feltárását is segíthetik. – Fontos tavalyi eredményünk volt, hogy a nagyobb fokú kognitív hanyatlást mutató kutyák agyában magasabb a béta-amiloid peptid szintje, ami embereknél együtt jár az Alzheimer-kórral. Ez a kutatás az amerikai Dog Aging Projecttel közösen készült, akiknek hozzánk hasonlóan az a célja, hogy feltárja a hosszabb, egészségesebb élethez vezető tényezőket – tájékoztatott Kubinyi Enikő. A Dog ­Aging Projectben a rapamycin tesztelését is elkezdték családi kutyákon önkéntesekkel, mivel sikeresen meghosszabbította a rágcsálók élettartamát. Ha a kutyákon is biztatók az eredmények, akkor feltehetően embereket is bevonnak a tesztelésbe.

Fotó: Unsplash

A kötődés jelentősége

A kötődés fontos viselkedésszabályozó mechanizmus, amely bizonyítottan hasonló módon nyilvánul meg a gyerek-anya és kutya-gazda kapcsolatban. A gazda biztonságot nyújt a kutyának, és menedéket veszélyes helyzetekben, éppúgy, mint az anya a kisgyerekek esetében. A kutya-gazda közötti kötődést már számos viselkedéstesztben vizsgálták a kutatók; ezúttal arra voltak kíváncsiak, vajon a gyerekekhez hasonlóan a kutyáknál is befolyásolja-e a kötődés azt, hogy miként alszanak idegen helyen.
Az Animals folyóiratban publikált eredmények szerint a jobban kötődő kutyák több időt töltöttek mélyalvásban, ami a legpihentetőbb alvásnak tekinthető. – Első alkalommal új helyen aludni stresszes lehet.

De ez az eredmény azt sugallja, hogy a magasabb kötődési pontszámú kutyák jobban aludtak, feltehetően azért, mert ezeknek a kutyáknak a gazda nagyobb biztonságot jelentett, így az új helyen jobban el tudtak lazulni

– magyarázza Cecília Carreiro, az Etológia Tanszék PhD-hallgatója, a cikk első szerzője.

Borítókép: illusztráció (Fotó: 123RF)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.