Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyeget

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget. A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerdán az MTI-vel.

Hortobágy, 2013. október 21. Szürke darvak (Grus grus) repülnek naplemente után éjszakázó helyükre a Hortobágyon, az Elepi tóegység közelében 2013. október 20-án. Európa legnagyobb darugyülekezõ helyén, a Hortobágyi Nemzeti Park területén az október elejei adatok szerint közel 85.500 daru tartózkodik. Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember második felében érkezõ madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai és szudáni telelõ területeikre. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – amelyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. 

Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról – olvasható a közleményben.

Mint írják, jelenleg a madárfajok csaknem felének fogy az állománya világszerte, mindössze hat százaléké növekszik. 

Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.

A jelentés kitér arra, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak – írják.

A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. 

A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.

A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. 

A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 fontos madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.

Az európai uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, különleges madárvédelmi területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. 

Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, amelyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben.

Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.

Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszú távú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. 

Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.

Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók – áll a közleményben.

Borítókép: Szürke darvak (Grus grus) repülnek naplemente után éjszakázó helyükre a Hortobágyon, az Elepi tóegység közelében 2013. október 20-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)