A régész szerint a nagyjából Kr. előtt 1100–1000-es években feltehetően nem lakták nagy számban ezt a területet, így kevesebb késő bronzkori település létesült, szemben a Dunántúllal vagy a Tiszától keletre, ahol jobban benépesült volt a vidék.
Wilhelm Gábor hangsúlyozta: a lelőhely kis mérete ellenére nagyon sok információval szolgál a szakembereknek. Kiemelkedően sok a korabeli leletanyag mind az elfogyasztott állatok csontját, mind az összetört edényeket, kerámiadarabokat tekintve. Ezek mellett viszonylag nagy számban találtak őrlőkőtöredékeket és fémtárgyakat is. Ebben az időben már magas szintű fémmegmunkálás volt jellemző, ennek emléke az a teljes épségében megmaradt egyszerű bronztű is, ami feltehetően a ruha összetartására szolgált – tette hozzá.
A régész kiemelte azt a 14 tagból álló gödörsort is, amely egy erődítmény, vagy egy komolyabb települést védő kerítés nyomára utal. A teljesen szabályos, közel egy méter átmérőjű kerek gödrök egymástól valamivel több mint két méterre helyezkednek el és egy teljes sort alkotnak.
A leletek közül érdekesnek számít még az a miniatűr, nagyjából négy-öt centiméter hosszú díszítetlen, téglaszínű agyagkanál is, amelyről egyelőre nem tudják a szakemberek, hogy étkezési célra használták-e vagy esetleg egy korabeli gyermekjátékot találtak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!