Világszerte szárnyasok tízmilliót kellett leölni a madárinfluenza-fertőzés miatt

Az Európai Unióban baromfitartó telepeken és vadmadarakban egyaránt kimutatták a madárinfluenza H5N1, míg néhány vadmadárnál a vírus H5N5 altípusát. Nemcsak Európában, az Egyesült Államokban is több millió szárnyast öltek meg azért, hogy így vegyék elejét a még nagyobb bajnak.

Hongkong, 2016. június 7. Az egészségügyi hatóságok védõöltözetet viselõ munkatársai szárnyasokat semmisítenek meg egy hongkongi piacon a madárinfluenza H7N9 vírusa miatt 2016. június 7-én. A fertõzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében elrendelték a piacon lévõ, mind a 4500, hazai és importból származó szárnyas megsemmisítését. (MTI/EPA/Jerome Favre) Fotó: JEROME FAVRE

Hol és milyen mértékben terjedt el idén a madárinfluenza-járvány?

A nebraskai mezőgazdasági minisztérium múlt szombaton közölte, hogy az állam tizenharmadik madárinfluenza-esetét egy farmon találták meg az állam északkeleti részén. Csakúgy, mint más farmokon, ahol madárinfluenzával fertőzött szárnyast detektáltak, az érintett telepen az összes csirkét megölik, hogy korlátozzák a betegség terjedését. 

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma közlése szerint 46 államban eddig több mint 52,3 millió szárnyast – főként csirkéket és pulykákat – vágtak le az idei járvány idején. 

Munkás fertőtlenít egy csirkefarmon, hogy megakadályozza a madárinfluenza terjedését az indiai Bhopálban 2021. január 7-én, miután több államban is találtak vírussal fertőzött szárnyasokat. Fotó: MTI/EPA/Szandzsív Gupta

Az Apnews.com szerint Nebraska a 13 farmon leölt 6,8 millió szárnyasával a második Iowa után, ahol 15,5 millió állatot kellett idén elpusztítani. 

A legtöbb korábbi madárinfluenza-járványban a vírus nyár végére eltűnt, az idei verzió azonban ősszel újjáéledt.

A gazdaságok számos lépést tettek annak megakadályozására, hogy a kórokozó megfertőzze állataikat, többek között megkövetelték, hogy a dolgozók átöltözzenek, mielőtt belépnének az istállóba, fertőtlenítsék a teherautókat, de a betegség terjedésének megállításához ennél több kell. 

Az állatkertek is óvintézkedéseket tettek, és bezártak néhány bemutatóhelyet madaraik védelme érdekében. A járvány hozzájárult a csirke és a pulyka árának emelkedéséhez, valamint a takarmány- és üzemanyagárak növekedéséhez.

Hogyan terjed a madárinfluenza? 

A vírust elsősorban a vadon élő madarak terjesztik. Ezek az állatok gyakran tünetek nélkül hordozzák a kórokozót, ami a fertőzött madár ürülékével vagy orrváladékával terjed. A vírus csekély kockázatot jelent az emberi egészségre, mivel a megbetegedések rendkívül ritkák. Ráadásul a vírusok elpusztulnak, ha a baromfit magasabb hőfokon megfelelő időn át főzik, sütik. 

Augusztus elején jelentették be, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte a madárinfluenzától való mentességét. 

Az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás országszerte kötelező maradt. (A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma 2022. június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.)

Állategészségügyi szakemberek szemlét tartanak 2015. február 26-án egy Füzesgyarmat határában lévő kacsatelepen, ahol madárinfluenza-vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állategészségügyi diagnosztikai igazgatósága. A járványügyi előírásoknak megfelelően leölik a teljes állatállományt, több mint százezer kacsát .Fotó:  MTI/Rosta Tibor

Szeptember elején azonban már arról szóltak a hírek, hogy Európa-szerte terjed a madárinfluenza. Portugáliától Finnországig számos európai országban kimutatták a magas patogenitású madárinfluenza vírusát, ami egyértelműen igazolta, hogy a betegség továbbra is fokozott és folyamatos veszélyt jelent a baromfiállományokra. 

November végéig Európában összesen 223 baromfitartó gazdaságban, 98 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 981 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. Összesen 6,2 millió állat volt érintett.

Magyarországot is érinti a madárinfluenza-járvány?

Hazánk sem maradt ki a járványból. November elején a Bács-Kiskun megyei Bugac településen található, mintegy 450 tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. 

A Kiskunmajsán található, nyolcszáz darabos tömőlúdállományban ugyancsak a megemelkedett elhullás miatt merült fel a betegség gyanúja. A Nébih laboratóriuma mindkét esetben a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta.

Pár nappal később Csongrád-Csanád megyében is kimutatták a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét: a Nébih laboratóriuma két lúdtelep állatainál igazolta a kórokozó jelenlétét. 

Szentes településen található, több mint 8300 törzsludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. 

Hasonlóképpen jelentkezett a betegség a Sándorfalván lévő, mintegy 2200 egyedből álló tömőlúdállományban is. 

A Nébih laboratóriuma mindkét állományban a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta. Az érintett állományok felszámolását már a fertőzés gyanúja alapján megtették. Az érintett gazdaságok körül a szakemberek kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet, valamint a megfigyelési körzetet.

Ezenkívül továbbra is érvényesek Csongrád-Csanád megye korlátozással nem érintett területein a szárnyasok technológiai mozgatására vonatkozó szigorítások.

Borítókép: Az egészségügyi hatóságok védőöltözetet viselő munkatársai szárnyasokat semmisítenek meg egy hongkongi piacon a madárinfluenza H7N9 vírusa miatt (Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre)