Lépéskényszerben a baromfiágazat

Súlyos csapást mérhet a madárinfluenza újabb megjelenése a hazai baromfiágazatra. A legnehezebb helyzetben a víziszárnyastartó gazdaságok vannak. A szigorú járványvédelmi intézkedések miatt a fertőzéssel érintett két megyében gyakorlatilag megbénult a termelés. Bár a hatóság minapi döntésének nyomán a betegségtől mentes övezetekben a termelők saját felelősségükre elkezdhetik az állományok betelepítését, az állatok mozgatása továbbra is tilos, csak a vágóhídra vihetik a szárnyasokat. A Baromfi Terméktanács szerint az állományok ütemezett csökkentése lehet a megoldás a járvány megfékezésére.

Gödöllő, 2017. január 23. Egészséges libák egy Gödöllő közeli libafarmon 2017. január 23-án. A madárinfluenza járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Magyarország hivatalosan is kéri az Európai Bizottság válságtámogatását. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Szigorú intézkedések bénítják a termelést

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint az újabb járványhullám – az előző kettővel együtt – vissza fogja vetni az éves termelést a víziszárnyas-ágazatban. Optimista becslések szerint is – ha a mostani járványt sikerülhet kordában tartani – pecsenyekacsából csak a tavalyi mennyiség 60-70 százaléka kerülhet piacra, a hízott ágazatban nagyobb is lehet a csökkenés. Más fajoknál is érezhető a visszaesés, de a termelést érintő kedvezőtlen hatások a víziszárnyas-ágazatban a legnagyobbak.
A szakember szerint a szakhatóság eddigi döntései logikus, szakmai­lag megalapozott lépések, de vannak negatív gazdasági következményei is.

– A feldolgozóipar is egyre nehezebben tudja tolerálni a madárinfluenza okozta termeléskiesést, a termékpálya minden szereplője azon gondolkodik, hogyan lehetne a leggyorsabban és legszakszerűbben véget vetni a járványnak. Ez több ponton egybevág a szakhatósági intézkedésekkel, mely a térség ütemezett kiürítését szolgálja – emelte ki a szakember.

 

Mi hozhat igazi megoldást?

A terméktanács adatai szerint egyébként Bács-Kiskun és Csongrád megyében folyik a hazai víziszárnyas-termelés 60-70 százaléka. Csorbai Attila jelezte: a térségben működő vágó-feldolgozó üzemek e kármentésben partnerek, és a vágásérett állományokat igyekeznek mielőbb tervszerűen levágni.

A szervezet becslése szerint a járvány kitörésekor hízott kacsából 1–1,2 millió lehetett kint ebben a térségben, pecsenyekacsából 1,5–1,6 millió, hízott libából pedig 300–400 ezer darab.

Csorbai Attila szerint a nagy állománysűrűségű régió esetében az állományok ütemezett csökkentése lehet a megoldás járvány megfékezésére. Pecsenyekacsa esetében – amelynek a nevelési ciklusa jóval rövidebb a hizlalt szárnyasoknál – ez gyorsabban megoldható, a hízott liba és kacsa esetében azonban már bonyolultabb a helyzet. A terméktanács a járványügyi helyzetről, valamint az érintett térség termelésének újraindításával kapcsolatosan egyeztetést kezdeményezett az állategészségügyi hatósággal.

– Az elkövetkező néhány hét alatt kiderül, hogy ez az intézkedés megfékezte-e a járványt, ha igen, akkor a jövőben is ­hasonlóan kell eljárni. Figyelemmel kell lenni azonban az intézkedések gazdasági következményeire is. A járványügyi korlátozó intézkedéseket időről időre felül kell vizsgálni, s azt összhangba kell hozni a gazdasági szereplők teherbíró képességével. Azokat csak a járványügyileg indokolt időszakokban és helyeken kell és szabad alkalmazni, csak így mérsékelhető az a gazdasági kár, amely a termelés, vágás és feldolgozás leállásaiból fakad – mutatott rá a terméktanács elnöke.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)