Lépéskényszerben a baromfiágazat

Súlyos csapást mérhet a madárinfluenza újabb megjelenése a hazai baromfiágazatra. A legnehezebb helyzetben a víziszárnyastartó gazdaságok vannak. A szigorú járványvédelmi intézkedések miatt a fertőzéssel érintett két megyében gyakorlatilag megbénult a termelés. Bár a hatóság minapi döntésének nyomán a betegségtől mentes övezetekben a termelők saját felelősségükre elkezdhetik az állományok betelepítését, az állatok mozgatása továbbra is tilos, csak a vágóhídra vihetik a szárnyasokat. A Baromfi Terméktanács szerint az állományok ütemezett csökkentése lehet a megoldás a járvány megfékezésére.

Gödöllő, 2017. január 23. Egészséges libák egy Gödöllő közeli libafarmon 2017. január 23-án. A madárinfluenza járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Magyarország hivatalosan is kéri az Európai Bizottság válságtámogatását. MTI Fotó: Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Enyhített a korábban bevezetett járványvédelmi előírásokon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A döntésnek köszönhetően számos, a madárinfluenza-járvánnyal érintett víziszárnyastartó gazdaság tulajdonosa lélegezhetett fel, a hatóság ugyanis egyedi elbírálás esetén ugyan, de engedélyezte a betelepítést. Mindez annak az eredménye, hogy az állategészségügyi hatóság jelentős erőfeszítéseinek köszönhetőn sikerült a vírust helyhez kötni és megakadályozni az előző járványokhoz hasonló, robbanásszerű terjedését.

Végzetes lehet az újabb hullám

Az idén ez már gyakorlatilag a harmadik hullám, amellyel a baromfitartóknak szembe kell nézniük. A vírus a múlt év őszén jelent meg hazánkban, az első hullám pedig egészen januárig tartott. Alig telt el néhány hónap, az ország ismét elveszítette mentességét, áprilisban ugyanis újabb fertőzött állományt talált a hatóság.

A járvány nem kímélte a baromfitartókat, az állományfelszámolások és a betelepítési korlátozás miatt sok családi gazdaság került veszélybe. Ha nem sikerül megfékezni a vírus terjedését, a mostani hullám végzetes lehet számukra. 

A madárinfluenza ismételt megjelenését követően a Nébih szigorú, de a nemzeti jogszabályainkban és az európai uniós jogszabályokban leírt védekezési elvekkel összhangban lévő, teljes körű megyei betelepítési és mozgatási korlátozást rendelt el. Ez azt jelenti, hogy a korábbi járványhullámok esetében bevezetett intézkedésekkel ellentétben nemcsak a korlátozás alatt álló területeken, hanem Bács-Kiskun és Csongrád megye teljes területére kiterjesztette a hatóság a betelepítési és szállítási tilalmat.

A hatóság egy tegnapi döntésével az állattartók gyakorlatilag saját felelősségükre vállalhatják az új víziszárnyasok betelepítését, azonban az állatok szállítása továbbra is tiltott. Magyarul az állattartók jelentős részének le kell mondania az állami kártalanításról.

Ezzel a lehetőséggel ráadásul csak azon telepek tulajdonosai élhetnek, amelyek közelében nincs vizes terület, és az előző egy évben nem volt jelen a madárinfluenza a gazdaságban. Az állami kártalanítás lehetőségének megtartása csak azoknak a termelőknek jelenthet ­opciót, akinek telepeit az elmúlt években egyetlen járványhullám sem érintette.

Szigorú intézkedések bénítják a termelést

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint az újabb járványhullám – az előző kettővel együtt – vissza fogja vetni az éves termelést a víziszárnyas-ágazatban. Optimista becslések szerint is – ha a mostani járványt sikerülhet kordában tartani – pecsenyekacsából csak a tavalyi mennyiség 60-70 százaléka kerülhet piacra, a hízott ágazatban nagyobb is lehet a csökkenés. Más fajoknál is érezhető a visszaesés, de a termelést érintő kedvezőtlen hatások a víziszárnyas-ágazatban a legnagyobbak.
A szakember szerint a szakhatóság eddigi döntései logikus, szakmai­lag megalapozott lépések, de vannak negatív gazdasági következményei is.

– A feldolgozóipar is egyre nehezebben tudja tolerálni a madárinfluenza okozta termeléskiesést, a termékpálya minden szereplője azon gondolkodik, hogyan lehetne a leggyorsabban és legszakszerűbben véget vetni a járványnak. Ez több ponton egybevág a szakhatósági intézkedésekkel, mely a térség ütemezett kiürítését szolgálja – emelte ki a szakember.

 

Mi hozhat igazi megoldást?

A terméktanács adatai szerint egyébként Bács-Kiskun és Csongrád megyében folyik a hazai víziszárnyas-termelés 60-70 százaléka. Csorbai Attila jelezte: a térségben működő vágó-feldolgozó üzemek e kármentésben partnerek, és a vágásérett állományokat igyekeznek mielőbb tervszerűen levágni.

A szervezet becslése szerint a járvány kitörésekor hízott kacsából 1–1,2 millió lehetett kint ebben a térségben, pecsenyekacsából 1,5–1,6 millió, hízott libából pedig 300–400 ezer darab.

Csorbai Attila szerint a nagy állománysűrűségű régió esetében az állományok ütemezett csökkentése lehet a megoldás járvány megfékezésére. Pecsenyekacsa esetében – amelynek a nevelési ciklusa jóval rövidebb a hizlalt szárnyasoknál – ez gyorsabban megoldható, a hízott liba és kacsa esetében azonban már bonyolultabb a helyzet. A terméktanács a járványügyi helyzetről, valamint az érintett térség termelésének újraindításával kapcsolatosan egyeztetést kezdeményezett az állategészségügyi hatósággal.

– Az elkövetkező néhány hét alatt kiderül, hogy ez az intézkedés megfékezte-e a járványt, ha igen, akkor a jövőben is ­hasonlóan kell eljárni. Figyelemmel kell lenni azonban az intézkedések gazdasági következményeire is. A járványügyi korlátozó intézkedéseket időről időre felül kell vizsgálni, s azt összhangba kell hozni a gazdasági szereplők teherbíró képességével. Azokat csak a járványügyileg indokolt időszakokban és helyeken kell és szabad alkalmazni, csak így mérsékelhető az a gazdasági kár, amely a termelés, vágás és feldolgozás leállásaiból fakad – mutatott rá a terméktanács elnöke.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)