Százezreket spórolhatnánk meg évente, ha erre figyelnénk

Becslések szerint az emberiség évente 2,1–2,3 milliárd tonna települési szilárd hulladékot termel, ami súlyos természeti katasztrófához vezethet, ha folytatódik a tendencia. Erre igyekszik felhívni a figyelmet az ENSZ a minden év március 30-án megrendezett nemzetközi hulladékmegelőzés világnapjával.

Jövedelem-adó emelés vonná el a tervezett áfacsökkentés előnyeit, csupán a legalacsonyabb keresetűek éreznének meg valamit Fotó: Havran Zoltán

A hulladék keletkezése egyidős az emberiséggel, de míg régen a legtöbb dolog visszakerült a természet körforgásába, addig napjainkban a fogyasztói társadalmak térnyerése miatt rengeteg szemét keletkezik. Legyen az felesleges, kidobott élelmiszer, megunt ruha, elektromos készülék, sőt egyre nő a veszélyes hulladék – például autógumi, gyógyszer – mennyisége is. Mindez hatalmas terhet ró a környezetre, a hulladékfeldolgozó iparra és a lakosság pénztárcájára és egészségére is. 

Az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében döntött a nemzetközi hulladékmegelőzési világnap megrendezéséről. E napon arra hívják fel a figyelmet, 

törekednünk kell a hulladékmentességre (zero waste), ami az összes erőforrás megőrzését jelenti a termékek, a csomagolóanyagok és anyagok felelős előállítása, fogyasztása, újrahasználata és -hasznosítása révén. 

Becslések szerint az emberiség évente 2,1–2,3 milliárd tonna települési szilárd hulladékot termel, de ennek csak 61–62 százalékát dolgozzák fel.

Több kilogramm étel végzi a kukában

A magyar lakosság évente több mint 150 ezer tonna elektronikai hulladékot termel, ami fejenként mintegy 15 kilogrammot jelent – derül ki az Eurostat 2024-es adataiból. De ugyanilyen szomorú a kidobott élelmiszer-mennyiség statisztikája is: Magyarországon évente fejenként több mint 60 kilogramm élelmiszer végzi a kukában. A leggyakrabban elpazarolt ételek listáját évek óta a készételek vezetik (8,7 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2016-os értékhez képest 4,5 kilóval csökkent – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataiból. A második helyen a zöldségek és gyümölcsök állnak, azokból fejenként 4,5 kg-ot dobunk ki évente, és a harmadik helyen a pékáruk vannak (2,8 kg/fő/év). Az  ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a kidobott ételek a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8–10 százalékáért felelősek, ami közel ötszöröse a teljes légi közlekedés kibocsátásának – írta az origo.hu.

Kilószámra vesszük, majd dobjuk ki a ruhákat

Sajnos a ruhák és a textiláru is előkelő helyen van a pazarlásban, egy bőröndnyi ruhát dobunk ki évente. A fast fashion és az olcsó távol-keleti ruhák (ultra-fast-fashion) piacnyerése miatt, nagyon sokan vásárolják ezeket a darabokat. A legtöbb esetben ezek silány minőségű tömegáruk, amik rövid ideig használhatóak, de az impulzusvásárlás vagy a költésre ösztönző reklámok is hozzájárulnak, hogy szinte gondolkodás nélkül megvegyük őket. Majd rövid szerkényben állás után az akár új, sosem vagy legfeljebb egyszer-kétszer viselt ruhák a kukában végzik vagy a lomtalanításban. Az EU polgárai 2022-ben  fejenként átlagosan 19 kilogramm új ruhát, cipőt és egyéb háztartási textilt vásároltak – szemben a 2019-es 17 kilogrammal –, és eközben évente akár 16 kilogramm ruhát ki is dobtak.

Vásároljunk tudatosabban!

Fontos lenne a felelős fogyasztói magatartás, amire a világnappal is fel akarják hívni a figyelmet, mert az EU hulladékkeret-irányelvének módosítása alapján 30 százalékkal kell mérsékelni a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét a 2021–2023 közötti időszak átlagértékéhez képest. 

Az rendkívül pozitív, hogy a háztartások közel fele komposztál, és az emberek kétharmada gondolja úgy, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.

Apró, könnyen megvalósítható változtatásokkal sokkal tudatosabbak lehetünk a vásárlásoknál: érdemes bevásárlólistát írni, és lehetőleg nem éhesen menni a boltba, mert így elkerülhető az impulzusvásárlás, valamint praktikus megtervezni a heti menüt is előre, hogy csak annyi élelmiszert vegyünk, amennyire tényleg szükség van.

A fenntartható textilekre is új uniós stratégiát vezettek be, amelynek célja, hogy 2030-ra az EU piacán forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúak és újrahasznosíthatóak legyenek, újrahasznosított szálakból készüljenek, és mentesek legyenek a veszélyes anyagoktól. 

A tudatosság a ruhavásárlás terén is mértékletességet eredményezhet, hiszen ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy valóban szükségünk van-e egy új nadrágra vagy cipőre, és a válasz igen, még akkor is alhatunk egyet a kiszemelt portéka megvétele előtt. 

A nem használt ruháinkat vagy a gyermekeink kinőtt ruháit pedig akár online platformokon megpróbálhatjuk eladni, így a kedvezőbb ár miatt, így spórol, aki másodkézből megveszi. Amennyiben erre nincs időnk vagy módunk, akár jótékonysági intézményeknek is odaadhatjuk, nagyon sok helyen szívesen fogadják a már nem használt, de jó állapotban lévő ruhákat és cipőket.