Az élet értékes: élvezzük a jelen pillanatot a japánok egyik legnagyobb ünnepén, Budapesten!

A tavasz beköszöntét, az újjászületést és az élet mulandó szépségét ünneplő esemény a japán sakura (cseresznyevirágzás) ünnep, a hanami (a hanami szó magát a virágnézést jelenti, melyet hagyományosan a parkokban, kertekben, a cseresznyefák alatt töltenek). A rövid, de intenzív virágzási időszak a japánok számára egy gyönyörű, mégis mulandó életet és egyben a körforgást szimbolizálja, és arra ösztönöz: értékeljük a jelen pillanatot.

Illusztráció Fotó: Pexels

Japánban ilyenkor, a hanami ünnepén családok, barátok és kollégák piknikeznek a virágzó cseresznyefák alatt, a hivatalos előrejelzések alapján tervezve a virágnézést. A sakura ünnepnek már Magyarországon is hagyománya van, egyre többen vágyunk a hosszúnak tűnő tél után a kellemes, üde, káprázatosan gyönyörű szirmok közelébe, ahol magunkba szívhatjuk a tavasz, a természet éltető energiáját. 

Egyszerűen csak csodálni a fákat

A hanamit, azaz a virágnézés ünnepét több évszázada tartják Japánban. Herbert Paul Varley Japán Kultúra című könyvéből kiderül, az ünnep a Nara-korszakban kezdődhetett, amikor a kínai Tang-dinasztia hatására átvették a szokást a japánok. A szakurát szentnek tekintették, még ma is Japán kulturális szimbóluma. Hittek a fákban lakozó istenekben. A hanami ünnep kezdetben még arra szolgált, hogy ekkor jósolják meg az évi termést, és a rizsültetés idényét bejelentsék. A szakurafák aljában tehettek felajánlásokat az ünnepen, majd áldozati szakét fogyasztottak együtt. Később, a heinan-kori Saga császár a szokást továbbvitte, ünnepséget tartott, hogy a szakéfogyasztás és lakoma közben szemlélhessék a virágokat a szakurafák virágzó ágai alatt a kiotói császári udvarban. A virágokra, mint az élet metaforájára tekintettek, mely gyönyörű, de viszonylag rövid ideig tart. Az élet ideiglenes szemlélete adott okot arra, hogy magát az életet a létezés csodálatra méltó formájának tekintsék, magasztalják, és verseket írjanak róla ugyanúgy, mint a virágokról. A tanka- és a haiku-költészetben a virág egyet jelentett a szakurával, a hanami kifejezés pedig a szakuravirágzás szemlélésével. Az Edo-korban már minden átlagember részt vett az ünnepségeken, ezt támogatva Tokugava Josimune, Japán utolsó sógunja, az egész országot évszázadokon keresztül uraló klán tizenötödik sógunja nagy területeket ültettetett be cseresznyefákkal – derül ki a soltesz-japan.com oldalról. A korábban emlegetett sógun volt a tizenötödik a Tokugawa klánból, akik egyesítették Japánt az 1600-as években. Ők hozták el a béke korszakát és lendítették fel a gazdaságot, építették ki- és fel az egész országot. Ebben a korszakban indult virágzásnak a kultúra, a kereskedelem, a szórakozás. Varley könyvében szó esik arról is: a szakurafák alatt az emberek szívesen fogyasztottak ebédet és szakét jókedélyű lakomák alkalmával. Mivel a cseresznyevirág egyfajta jelképe volt az udvarlásnak is, ez az alkalmat ideálisnak találták párkeresésre is.

A legjobb Sakura ünnepek Budapesten és környékén

• Az ELTE Füvészkert egyik legkülönlegesebb eseménye minden évben a Sakura ünnep, amely a japán tavasz hangulatát hozza el Budapestre. Nemcsak a természet, hanem a japán kultúra is főszerepet kap. Április 11–12-én kulturális bemutatókat láthatnak, kreatív workshopokon vehetnek részt, harcművészeti programokat nézhetnek, és japán gasztronómiai különlegességek próbálhatnak ki az érdeklődők. 
• A Budai Arborétumban is megcsodálhatjuk a cseresznyefákat. Vezetett sétán is részt vehetünk, ahol megfeledkezhetünk a mindennapjainkról a szélben szálló tengernyi virágszirom között. A séta során az élénkzöld áprilisi lombok, liliomfák, tarka tulipánok, nárciszok és ezernyi tavaszi virág között fedezhetjük fel az arborétum titkait és történetét. A szervezők garantálják, a sziklakertek, örökzöldek, különleges növények között csatangolva meglátogatjuk az arborétum legidősebb, 120 éves fáit. A Budai Arborétumba a belépés ingyenes, a vezetett sétának van díja. 
• A Zuglói Japánkert, mely hazánk első japánkertje, szintén izgalmas programokkal várja a látogatókat. Japánkert nem lehet cseresznyefa nélkül, így itt is gyönyörű látvány fogadja az érdeklődőket egy különleges helyszínen. Délelőtt 9.40-től délután 16.00-ig tartanak a 20 percenként induló csoportoknak a szakvezetéssel kísért japánkerti séták 2026. április 18-án szombaton a Japánkerti Napon Budapesten, Zuglóban. Belépőjegy az iskola portáján 2500 Ft-ért elővételben már megvásárolható. További érdekes programjaikról folyamatosan teszik fel az információkat.  
• A vácrátóti arborétumban, a Nemzeti Botanikus Kertben a séta alkalmával nemcsak a japán cseresznyevirágzás világába kapunk betekintést, hanem a szigetországban őshonos és gyakran ültetett növényekről is tanulhatunk. A botanikai kalandozás mellett, a japán növények és szimbólumok kapcsán megismerhetjük a szamurájok érdekes és titkos világát, sőt a program végén a séta résztvevői megtekinthetik a japán Kendo harcművészet eszközeit. A sétákat egy Kokeshi baba kiállítás is színesíti. A babák az Edo-korszakban jelentek meg Japánban, melyek kézműves fajátékok. A babák a japán kultúra szimbólumai, a kézművesség és az egyszerű szépség megtestesítői, illetve szerencsét és védelmet jelképeznek.