időjárás 30°C Pál 2022. június 30.
logo

Tizenhét év után újra vb-döntőben a női válogatott!

Matolcsy György: Fenntartható magyar pénzügyek a 2020-as években

Matolcsy György
2022.01.24. 12:03 2022.01.24. 14:43
Matolcsy György: Fenntartható magyar pénzügyek a 2020-as években

A 2020-as évtized magyar kihívásai között dobogós helyen szerepel a gazdasági felzárkózás folytatása. Ehhez a hazai megtakarítások, az FDI és az EU források mellett szükség lesz az MNB célzott hitelprogramjaira is. Ezek akkor nyílhatnak meg újra, ha a jegybank és a kormány együtt legyőzi az inflációt. Ez utóbbihoz pedig a költségvetésnek vissza kell térnie az egyensúlyi pályára és a kormánynak teljes versenyképességi fordulatot kell végrehajtania. Ezek nélkül tartósan nem győzhető le az infláció, ezért az MNB-mérleg újranyitásának sine qua non feltétele egy termelékenység bővülésre épülő új növekedési pálya beindítása.

 

Még nem fenntartható a magyar felzárkózás

Két tényező miatt nem örülhetünk teljes szívvel a 2010 után bekövetkezett, Trianon utáni legjobb gazdaságtörténeti szakaszunknak. Az első, hogy lehetett volna lényegesen jobb az eredmény. Ennek hatására kisebb költségvetési hiány és alacsonyabb államadósság ráta jellemezné a mostani éveket. Az elmúlt 9 év (2013-2021) közepesen jó felzárkózási eredménye azt jelzi, hogy az eddig követett felzárkózási modellünk nem elégséges a teljes sikerhez.

A másik tényező az, hogy a 2013-2019 közötti felzárkózás stratégiája – a foglalkoztatás bővítésére épülő növekedés – a 2020-as években már nem járható, mert a közel 1 millió új munkahely létrehozása a mai politikai és gazdasági modellünkben nem ismételhető meg.

 

Az infláció elleni sikeres fellépés az évtized kulcsa

Mostani évtizedünk hasonlíthat az 1970-es évekre, amikor a megugró infláció, a magas költségvetési hiányok, az elfutó államadósságok, a külső hitelfelvételek és a hibás állami politikák sok ország esetében – így Magyarországon is – elrontották az évtizedet, majd az 1980-as évtizedre is árnyékot vetettek. Érdemes ezért világosan látnunk, hogy a 2020-as évek elején lehet megnyerni vagy elveszíteni a mostani és a következő évtizedet, ahogy az 50 évvel ezelőtt történt.

Jelentős különbség, hogy akkor később váltani lehetett egy új rendszerre, ami meg is történt 1990-ben. Most ilyen lehetőség nincs, de nem is lenne kívánatos: csak a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia rendszerén belül lehet váltani egy régi modellről egy jobban működő újra.

Évtizedünk sikerének vagy kudarcának kulcsa az infláció megfékezése. Ennek az az egyszerű oka, hogy végül ettől függ az összes többi pénzügyi egyensúly a költségvetéstől az államadósságig, a folyó fizetési mérlegtől a jegybanki mérlegig. A mostani és a következő évtized növekedési, így felzárkózási

képessége is a pénzügyi egyensúlyoktól függ, mert az elromló egyensúlyokra adott politikai/kormányzati válaszok törvényszerűen korlátozzák a növekedést, így bezárhatják a felzárkózás lehetőségét.

 

Fenntartható pénzügyek – fenntartható felzárkózás

A jegybanki célnál magasabb szinten álló mostani infláció azt jelenti, hogy a költségvetésnek a korábbi évtizedhez képest nagyságrendileg nagyobb lesz a kamatkiadása, miközben a jegybanki veszteségeket is térítenie kell. Véget ért az a kényelmes helyzet, hogy az MNB által végrehajtott alapkamatcsökkentések révén a költségvetés a 2012-es kamatfordulat után évente sok százmilliárd forint kamatkiadást takarított meg. Ennek 2013-2021 közötti teljes összege 5800 milliárd forintot tett ki.

A sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják a jegybank korábbi nyereségét, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait. A költségvetés arra sem számíthat, hogy az elmúlt két évben összesen több mint 11 ezer milliárd forintos jegybanki „pénzpumpa” megismétlődik, amiből több ezermilliárd adó- és állampapír-piaci többletbevételre tett szert.

A visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt az államnak új bevételi forrást kell találnia a 2019-hez képest akár 1000 milliárdos nagyságrendben keletkező új „lyuk” betömésére.

 

Versenyképesség- és termelékenység-központú modell

Az MNB –a Miniszterelnök felkérésére – fél évtizeddel ezelőtt kidolgozta és nyilvánosságra hozta a versenyképességi fordulat programját. Ez egyben a termelékenység emelkedés programja is, tehát a fenntartható felzárkózás új, minőségi szakaszának forgatókönyve.

Bár a program egy része elindult (számításaink szerint 42 százalékban valósult meg), de nagyobbik részét jegelték. Ez jelenik meg abban, hogy a 2020/2021-es hatékony válságkezelés során sem javult az MNB által mért versenyképesség, maradtunk a 18. helyen az EU-27 csoporton belül. Miközben a válságkezelésben ennél jobb helyezést értünk el, az évtized lehetőségeit meghatározó versenyképesség- és termelékenységbővülés terén gyenge a teljesítményünk. Emiatt a költségvetés elesik a GDP-többletből várható plusz bevételi forrásoktól. Ez a költségvetési bumeráng: a versenyképességi fordulatért felelős tárca által elszabotált versenyképességi fordulat bünteti a költségvetésért felelős tárcát, ahol a kettő egybeesik.

Ha nem lépünk gyorsan és jelentősen előre a termelékenység és a versenyképesség terén, akkor nem állítható helyre a pénzügyi egyensúly. Ennek hiányában az évtized során megtörhet a növekedés és leállhat a felzárkózás. Az évtized kulcsához, tehát az infláció megfékezéséhez éppen a termelékenységi fordulat vezet el, mert ennek lényege a hazai árutermelés kínálati, azon belül egyszerre mennyiségi és minőségi bővülése.

A hazai megtakarítások, az FDI, valamint az EU források mellett az évtized fontos pénzügyi forrása lehet az MNB mérlege. Ez azonban csak egy sikeres inflációs küzdelem után nyitható meg újra, amihez csak egyetlen út, a gazdasági modellváltás vezet el. Épp azzal lehet legyőzni az inflációt, amivel az évtized egészét is meg lehet nyerni, ám csak akkor lehet megnyerni az évtizedet, ha az elején megfékezzük az inflációt.

Világosan látnunk kell, hogy csak akkor kerülhetjük el a 1970-es és 1980-as évtizedek kudarcait, ha most a piacgazdasági rendszeren belül váltunk át egy hatékonyabb modellre.

P.S.: „Mi kovácsoljuk saját szerencsénket, és azt sorsnak hívjuk”- Benjamin Disraeli.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Borítókép: Matolcsy György, az MNB elnöke (Fotó: Egressy Orsolya)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.