Katonahősök – román módra

Eltévedtek a helyi románok a magyar történelem egyik dicső településén, Torda városában. Hősök napjára indultak a civil szervezetek és fegyveres erők képviselői, kezükben koszorúkkal, zsebükben lelkesítő beszédekkel, illően megemlékezni a hős román katonákról.

A tisztelgés azonban félresikerült, mert véletlenül a román katonai hősök emlékhelyének háttal, az orosz katonák obeliszkje előtt sorakoztak fel, és mondtak minden bizonnyal történelmi hűségtől hemzsegő méltatásokat, majd imádkoztak, végül megkoszorúzták az oroszokat. Több dolguk nem lévén már indultak volna, amikor megjelent egy asszony és felvilágosította őket, az emlékezőket, hozzátartozókat (?), hogy szíveskedjenek megfordulni, mert a román katonák a képes felükkel szemben nyugszanak. Akkor leszedték az emlékezés román zászlós koszorúit az oroszokról és átvitték a románokra. Fő a hazaszeretet!

Ugyanezen a napon, az egy évvel ezelőtt román soviniszták által bestiálisan meggyalázott úzvölgyi magyar katonai temetőben, ismét megjelentek a Mihai Tirnoveanu vezette nacionalista csoportok, és elöljárók, katonák, papok jelenlétében román zászlókat lengetve emlékeztek az életüket áldozó hős román katonákra.

Csakhogy a magyar katona hősök temetőjében régészeti és román hatósági szakvélemények bizonyítják, állati eredetű csontok azok, amelyeket az agresszív emlékezők mégis 150 hős román katona földi maradványaiként ragaszkodnak tisztelni. Nem számít. Fő a hazaszeretet!

Amíg Tordán – ahol a világon elsőként mondta ki a magyar országgyűlés a vallásgyakorlás egyenlőségét –, véletlenül akár oroszra is felcserélhetik a román katona hősöket, addig az Úz völgyében szándékosan, még a kutya csontokból is román hősök földi maradványait „csinálnak”. Bármit, ha azzal gyűlölni lehet a magyart!

Azon túl, hogy kegyeletsértő, szomorúan szánalmas is ilyen akcióktól remélni a román nemzet újjászületését. Egységet kovácsolni gyűlöletből és a gazember trianoni diktátum zászlós ünnepléséből sohasem lehet a román nép dicsősége. Akkor sem, ha ezt akarják már száz esztendeje a fejébe verni. Mert nem érdemelte, csak kapta!

A romániai temetőkben nyugvó szászok, illetve száz hősök sírjainak, emlékhelyeinek állapotáról, legalábbis eddig nem kaptunk híreket.

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma