„A makacs és tüzes vélemény az ostobaság legbiztosabb előjele; van-e magabiztosabb, önteltebb és méltóságteljesebb lény, mint maga a szamár” – írja egyik esszéjében Michel de Montaigne, a híres francia filozófus. Egyből Jakab Péter ugrott be, aki sokadik tahóságát most egy újabbal koronázva a következőket közölte az övéivel, ha léteznek még olyanok, a közösségi oldalán: „Hétfőn a parlamentben azt mondtam, a miniszterelnök megőrült. A rádióinterjúja után ki kell egészítenem, Orbán nem pusztán őrült, de egy gátlástalan gazember is.”
A Jobbik köpönyeg- (Bocskai-) forgató elnöke szerint ugyanis Soros György egyáltalán nem támadta meg Magyarországot,
„ez a miniszterelnöki elmebaj kategóriájába tartozik”, mint az is, hogy „nagyképűen lemond 2500 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásról.” Aztán roppant cizellált és aprólékos felkészültségét tovább csillogtatva azt is leszögezi: „Miközben elutasítja Orbán a nekünk járó támogatást, bejelenti, hogy a kormány felvett hamrinc évre 900 milliárd forint hitelt. Mert hogy mi megvagyunk a mentőcsomag nélkül is.”
Tisztelt Júdás Buga Jakab úr! A lengyel és a magyar alapvetés (feltétel) lényegének a megértése talán még az ön számára sem túlságosan megerőltető, így szól: ne lehessen egyetlen uniós országot sem a saját, nemzeti érdekével ellentétes politikára, behódolásra kényszeríteni. Stimmel! Ehhez ugye nem fér kétség?
Az ön további megnyugtatására ide idézem azt is, a vétó nem azt jelenti, hogy működésképtelenné válna az unió, mert érvényben maradna a jelenlegi költségvetés.
Ebből még az ön számára is világos – ha akarja, ha nem –, hogy hazánk sem esik el az uniós forrásoktól. Azzal sem ártana tisztában lennie, hogy a helyreállítási alap nem mást, mint közönséges hitelfelvételt jelent, amit ugyan a jótündér szerepében tetszelgő Európai Unió vesz fel, de valójában a tagállamoknak, azaz nekünk kell majd fillérre és kamatostul visszafizetni. (Itt hívom fel szíves figyelmét kedves pártfogója, imádott vezére, Soros György úr szerepére.)
De ugyanaz a helyzet, ha hiszi, ha nem, a hétéves uniós költségvetéssel is, hiszen az a tagállamok befizetéseiből áll össze, így az abból az egyes országoknak járó összeg tulajdonképpen nem más, mint a saját pénzük visszaosztását jelenti. Így kerek az uniós világ! Egyelőre.