Van annak valami diszkrét bája, hogy Mesterházy Attila, a már-már mérhetetlen támogatottságú MSZP képviselője vöröses-pirosas nyakkendőjében beül vitázni a Hír TV műsorába Menczer Tamással, a külügyminisztérium államtitkárával.
Én kérek elnézést, hogy vitának neveztem a látott és hallott, részéről szégyenletes diskurzust. Mesterházy láthatóan küldetést teljesített. Küldték, mert Bangóné, Kunhalmi meg a Komáromi doktor épp nem ért rá, és ő ment és teljesített. Bár ne tette volna!
Bárki, aki az objektív értékelés képességével bír, láthatta, hogy emberünk csúfos kudarcot vallott. Látom magam előtt a jelenetet, amikor elhangzik, hogy Atus „mennyé má’ be, mert most te vagy a soros, osztán tedd helyre, és mondd meg a kormányzati főokosnak, hogy mennyi az annyi, de prímszámokat is használj ám!” Mesterházy pedig, mintha a bolygóközi térből érkezett volna, és az elmúlt egy év történéseit nem a saját szemével látta volna, képes azt mondani, hogy ők, mármint az MSZP-sek nem az oltásellenesség élharcosai!
Tudtommal az MSZP-sek annak a szekérnek a felkapaszkodott társutasai, akiket együttesen szivárványkoalícióként tisztelhetünk. Ha igaz ez az állításom, akkor kissé fals az a Menczer államtitkár úrnak szegezett felszólítás, hogy mondjon egyetlen MSZP-s tagot, aki az oltakozás ellen beszélt. Ezzel ugyan nem vitatta, hogy a moslékkoalíció rajtuk kívüli egészén tetten érhető az oltásellenesség, de akkor hol az együtt sírunk, együtt nevetünk koalíciós egysége, volt pártelnök úr?! Ha ennyire széthúz a szekerük, minek szálltak fel rá? Önök egyetlen dologban egyek, a kormány gyűlöletében és a zavarkeltésben. Minden más csak helyezkedés és politikai tangó.
Megnyilatkozásának csúcsa az volt, amikor Mesterházy érvek helyett a kocsmai pofonosztás lehetőségét is felkínálta vitapartnerének, mentségére legyen mondva, hogy a lámpavassal nem hozakodott elő. Az is hihetetlen, hogy ő elvtársazza Menczer Tamást, noha ez a megszólítás épp az MSZP-re és elődpártjára égett rá úgy, mint az ott felejtett tej a gázrezsóra.
