idezojelek

Krízis? Milyen krízis? Károg az ellenzék

A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodással válaszol a szankciós energiaválságra.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

Miközben az ellenzék, valamint holdudvara jelentős visszaesést, államcsődöt és krízist vizionál a magyar gazdaság horizontján, addig a központi költségvetés immár két hónapja többlettel zár, és a 2022-es gazdasági növekedésünk várhatóan Európa élmezőnyében lesz – az eddig rendelkezésre álló adatok alapján legalábbis. Hogy ne áruljunk zsákbamacskát: éves szinten négy százalék körül alakulhat a GDP-növekedés ebben az esztendőben. Vagyis 2022-ben egészében véve messze leszünk a recessziótól, de a szomszédban zajló háború nélkül még sokkal messzebb juthattunk volna. 

Természetesen senki sem akarja azt láttatni, hogy az európai uniós, közelgő recesszió nem érinti hátrányosan Magyarországot, de krízist jósolni felelőtlenség. A Lajtán túlról érkező visszaesést azért is fogjuk megérezni, mert a magyar gazdaság erősen becsatornázott az uniós gazdaságba, különösen ami a német kitettséget illeti. S nem állunk messze a valóságtól akkor sem, amikor azt mondjuk: egy világméretű gazdasági recesszió képe bontakozik ki előttünk.  

Ezen logika mentén nem kell véka alá rejteni, hogy a következő esztendő hozhat átmeneti, sokkal inkább technikai recessziót, de vészforgatókönyvet még nem kell írni. Reálisan viszont az alábbiakkal tervezni. Miközben a magyar gazdaság jól tartja magát, a háború és a szankciók hatásai már látszódnak, így érzékelhetőek a lassulás jelei. Tudniillik az EU nagy gazdaságai mind fékeznek, ez pedig korlátozza a magyar exportlehetőségeiket. A lakosság – teljesen jogosan – is egyre óvatosabb, takarékoskodik, csökkenti a fogyasztást. A vállalatok pedig a beruházásoknál keresik a spórolási lehetőségeket. Mindezek a tendenciák mérséklődő teljesítményt vetítenek előre az idei negyedik negyedévre és a jövő év elejére egyaránt.  

Persze a lényeg, hogy a bázis erős.  

Magyarország ugyanis megerősödve nézhetett szembe a 2020-ban kitört világjárvánnyal, és képes volt gazdasági értelemben sikeresen kezelni a pandémia okozta kihívásokat. Emlékezzünk arra is: a járvány lecsengésekor hazánk az elsők között tért vissza a növekedési pályára. Aztán a járvány leküzdése után kitört a háború Ukrajnában, ezért újabb, rajtunk kívül álló kihívásokkal kell szembenézni.  

Gazdasági és társadalmi krízis már csak azért sincs, mert mindenféle összevetésben csúcsra jutott a hazai foglalkoztatottság. Jelenleg több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség pedig 3,4 százalékon áll. Jogos lehet persze az a kritika, hogy ebben a háborús környezetben mi indokolja a „korai” költségvetés elfogadását.

Röviden lehetne megválaszolni ezt a kérdést, hogy egy őszi büdzsé sem lehetett volna konkrétabb, mint a nyári időzítésű. Előnye a nyári elfogadásnak, hogy a vállalkozások, a családok, a gazdaság szereplői előre tudnak számolni a várható változásokkal és kiadásokkal. Ugyanakkor kétségtelen, hogy minden költségvetés tervezésében van egyfajta bizonytalanság, különösen most, amikor egy komoly háború dúl a szomszédban.

A fentebb említett költségvetési többlet mögött pedig az áll, hogy a kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodással válaszol a szankciós energiaválságra. Az öt százalék alatti hiánycél is tartható. Ennek ellenére minden megkezdett fejlesztést be fog fejezni az állam, több mint kilencezer milliárd forint állami beruházásról beszélünk. Az államcsőddel történő riogatás mellett itt van még az ellenzéki „látleleten” az is, hogy jönnek a megszorítások, mert azok elkerülhetetlenek.  

Holott a kormány alapjaiban más szemlélettel válaszol a megváltozott körülményekre. Azokat a szektorokat vonja be a közteherviselésbe, amelyek extraprofitot értek el, ilyenek különösen a nagy energiacégek, vagy éppen a bankok. És még egy kis károgás a végén: a híresztelések ellenére az Európai Unióval folyó tárgyalások jól állnak, a kormány minden feltételt teljesített, belátható közelségben vannak a Magyarországnak járó uniós források.  

Summa summarum: az a rossz hírünk van, hogy az összes nehézség ellenére a krízis még várat magára.

Borítókép: A Nestlé csokoládégyár dolgozói és gyártósora (Fotó: Havran Zoltán)

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Magyarország nem volt szószegő

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A rendszerváltás mint tananyag

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A történelem főutcáján

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Mindannyian békét akarunk

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.