Gazdasági és társadalmi krízis már csak azért sincs, mert mindenféle összevetésben csúcsra jutott a hazai foglalkoztatottság. Jelenleg több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség pedig 3,4 százalékon áll. Jogos lehet persze az a kritika, hogy ebben a háborús környezetben mi indokolja a „korai” költségvetés elfogadását.
Röviden lehetne megválaszolni ezt a kérdést, hogy egy őszi büdzsé sem lehetett volna konkrétabb, mint a nyári időzítésű. Előnye a nyári elfogadásnak, hogy a vállalkozások, a családok, a gazdaság szereplői előre tudnak számolni a várható változásokkal és kiadásokkal. Ugyanakkor kétségtelen, hogy minden költségvetés tervezésében van egyfajta bizonytalanság, különösen most, amikor egy komoly háború dúl a szomszédban.
A fentebb említett költségvetési többlet mögött pedig az áll, hogy a kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodással válaszol a szankciós energiaválságra. Az öt százalék alatti hiánycél is tartható. Ennek ellenére minden megkezdett fejlesztést be fog fejezni az állam, több mint kilencezer milliárd forint állami beruházásról beszélünk. Az államcsőddel történő riogatás mellett itt van még az ellenzéki „látleleten” az is, hogy jönnek a megszorítások, mert azok elkerülhetetlenek.
Holott a kormány alapjaiban más szemlélettel válaszol a megváltozott körülményekre. Azokat a szektorokat vonja be a közteherviselésbe, amelyek extraprofitot értek el, ilyenek különösen a nagy energiacégek, vagy éppen a bankok. És még egy kis károgás a végén: a híresztelések ellenére az Európai Unióval folyó tárgyalások jól állnak, a kormány minden feltételt teljesített, belátható közelségben vannak a Magyarországnak járó uniós források.
Summa summarum: az a rossz hírünk van, hogy az összes nehézség ellenére a krízis még várat magára.
Borítókép: A Nestlé csokoládégyár dolgozói és gyártósora (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!