Karácsonykor sokan úgy érzik, magányosak, egyedül vannak. Valójában nem, mert van egy-két ember, akit szenteste is fel tudnak hívni, aki rájuk szán öt percet, aki feláll a családi vacsorától, és azt mondja, rád mindig van időm. Akinek van olyan barátja, ismerőse, szerette, akit szenteste is felhívhat legalább öt percre, az a ember nem magányos, nincs egyedül, mert van valaki, aki a legértékesebbet adja neki: időt.