Ura parancsára vár Karácsony

A munkakerülés mindig a kedvenc időtöltései közé tartozott.

Karácsony Gergely Budapest Főpolgármestere Európai polgári kezdeményezés Alapjövedelemért Kampánynyitó Sajtótájékozatató. 20200925 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

„Az EP-választás fantasztikus éjszakája után rám dőlt azon aggályok és kritikák sora, hogy, Feri, te ezt nem jól érzed, a Gergő mögül elment a támogatás az utóbbi hónapokban. Nem hiszünk abban, hogy győzni fog” – így indokolta 2019 júniusában Gyurcsány Ferenc, hogy miért hátrált ki a DK Karácsony Gergely mögül a főpolgármester-jelölti előválasztást megelőzően, ahol végül Kálmán Olgát indította el a Gyurcsány-párt. A baloldal vezére még azt is elárulta az ATV stúdiójában, hogy egy hosszú telefonbeszélgetést folytatott Karácsonnyal, és ez az eszmecsere is arról győzte meg, hogy „Gergő ereje megkopott.”

A folytatást ismerjük, Karácsony elindult és nyert is a 2019 októberi választáson, majd Gyurcsány villámgyorsan körülbástyázta az új főpolgármestert a régi bizalmi embereivel – csak néhány veretes nevet említve: Draskovics Tibor, Gál J. Zoltán, Kolber István, Szabó Zoltán, Katona Tamás és Gy. Németh Erzsébet is fontos vezető pozíciókat kapott különböző fővárosi cégeknél, illetve a Városházán. Karácsony öt helyettessel, tanácsadók tucatjaival pumpálta fel a hivatalát, mert a holdudvar sok, közpénzre éhes száját kellett betömni. Ezt követően hátradőlt a székében, és másfél éve semmi mást nem csinál, mint a közösségi médiában posztol, üzenget a kormánynak, országos politikával foglalkozik, vagyis mindennel foglalkozik, csak a főpolgármesteri feladatait hanyagolja.

Túl azon, hogy a munkakerülés mindig a kedvenc időtöltései közé tartozott, a politikából is csak a médiaszereplést, a bárgyú bájolgást, és az éppen aktuális megbízói utasításainak feltétlen teljesítését érezte magáénak. Most éppen ilyen emberre van szüksége a posztnemzeti baloldalnak a főváros élén, hiszen eszük ágában sincs Budapest ügyeivel foglalkozni, esetleg feladatokat megoldani, netán fejleszteni. Minél rosszabb, annál jobb nekik, minden fronton ez a stratégiájuk, nem csupán a járványkezelésben. Az emberek közérzetének romlása, az általános elégedetlenség szítása a reményeik szerint aláássa a kormány iránti bizalmat, és erősíti a kormányváltó hangulatot. A főpolgármester gyakorlatilag szabotálja a saját feladatkörét, miközben a kormányt teszi felelőssé, mondván, hogy kivéreztetik a fővárost, semmire nincs pénz. Karácsony már a következő megbízatására készül, amire Gyurcsányék kinézték maguknak – a miniszterelnök-jelöltségre.

A baloldal vezérének éppen ilyen karakter kell, akit irányítani lehet, sőt igényli is, csak úgy vállal bármilyen pozíciót, ha nem kell önállóan döntenie, cselekednie, gondolkodnia, mert ahhoz gyenge, gyáva. Emlékezzünk csak arra a kiszivárgott hangfelvételre, amiben Karácsony úgy fogalmazott: „ha visszamegyek Zuglóba, akkor ott engem elásnak”.

A főpolgármesterről a Veszedelmes viszonyok című film főhőse jut eszembe, aki azzal védekezett a megcsalt szerelmének, hogy „nem vagyok a magam ura”. Majd amikor hazugnak nevezte őt a filmbeli hölgy, így érvelt: „valóban hazug vagyok, de ez nálam olyan, mint önnél a hűség, puszta adottság, se több, se kevesebb. És ebben sem vagyok a magam ura.”

Karácsonynak is mindig más ura van, mostanában Gyurcsány Ferenc. Már csak az a kérdés, hogy Feri meddig látja majd az erőt benne, és mikor jön el a pillanat, amikor mély sóhajok közepette, fájdalmas arccal elmondja az ATV stúdiójában, hogy Gergővel nem lehet győzni.

(A borítóképen Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere. Fotó: Bach Máté.)