Sabres – halétterem Temesváron

A hely atmoszférájában rusztikus és modern elemek keverednek.

A tágan értelmezett Erdélyben nem sok halétterem működik. S ennek nem a székelység közmondásos halakkal szembeni averziója az oka, hisz a Székelyföld (Orbán Balázs szerint) 12 800 négyzetkilométernyi terület, szemben a Trianonban Romániának ítél közel 103 000 négyzetkilométerrel. Viszonylag kevés halászcsárda működik e hatalmas területen, egész pontosan három, egy Nagyvárad tőszomszédságában, Hegyközszáldobágyon, egy Szováta mellett s egy Vármezőn (utóbbi helyre még nem sikerült eljutnom, a másik kettő korrektül hozza a klasszikus magyar halételeket, kiegészítve néhány erdélyi fogással), aki friss halra vágyik, az jellemzően a jobbacska olasz éttermeket veszi célba. A pisztrángneveldék mellett működő éttermeket nem számítom ide, azok vagy a pisztrángra vannak fókuszálva, vagy a pisztráng mellett fősodratú húsételeket kínálnak. Két kivételt tudnék említeni, mindkettő a Bánság fővárosában, Temesváron működik.

A Pescada az egyik, a Sabres a másik. A Pescadában több éve fordultam meg, gigantikus és színvonalas vegyes haltálat ettünk az előételeken kívül. A Sabresbe viszont sikerült a minap újra eljutni. Mindkét étterem kívül esik a város zsibongó központján, utóbbi az Erzsébetváros szélén a megyei kórház vonzáskörzetében működik már bő másfél évtizede.

A hely atmoszférájában rusztikus és modern elemek keverednek. A belső gerendázatot és nyers tégla falat modern világítótestek és hasonlóan modern falióra ellenpontozza. A hangulat informális, a faasztalokon nincs abrosz. Az étteremnek szépen ápolt kertje van.

Mediterrán étteremnek mondják magukat, valójában a fogások nagyobb részét az olasz és a helyi, magyar illetve román konyha adja, ami mellett megjelennek francia, spanyol, ázsiai fogások is. A főbb iránycsapást illusztrálhatjuk a hallevesek választékával: kínálnak bouillabaisse-t, halcsorbát és szegedi halászlevet. A halételek között szerepel többek között a román konyhának a görög taramával rokonítható pontyikra „salátája” (valójában majonézállagú szendvicskrémről van szó), a szintén román eredetű, savanyú marinádban felszolgált rántott ponty (saramura de crap), a magyar harcsapaprikás, görög ihletésű tenger gyümölcsei, ázsiai stílusú sügér és toszkán lazac. Grilleznek aranydurbincsot, tonhalat, pisztrángot, tintahalat. Mutatóban tartanak ötféle húsételt is, csirke- és pulykamellből, mangalicatarjából és marhabélszínből.

Az árak húzósak, a helyzet az, hogy az erdélyi nagyvárosok éttermeinek felső szegmense nagyjából beérte árban Budapest belvárosát, kétségtelen, hogy egyes egységek minőségben is. 

Előételek átszámolva 2800 és 6200, pasták 3000 és 6200, levesek 2100 és 6500, főételek köret nélkül 3000 és 10 ezer, köretek 900 és 1500, desszertek 1600 és 2200 forint között kaphatók.

A borlap tisztes palackos választékot nyújt, több mint félszáz, jól összeválogatott minőségi bort kínálnak a tágan értelmezett Erdélyből és a Kárpátokon túlról, valamint szerte a világból. A sörök egytől egyig nagyipariak, pedig Temesvár a kisüzemi sörfőzés fellegvárának számít fél tucatnyi főzdével. A töményitalok között akad néhány érdemleges tétel, főleg a whiskyk között.

Első ízben néhány évvel ezelőtt jártunk ott, ettünk kapribogyóval ízesített élvezhető tonhaltatárt, bouillabaisse-nek nevezett sűrű paradicsomos halkompozíciót, tonhaltatárt kapris ízesítéssel), az optimálisnál édesebb, de minőségi alapanyagból készült csokitortát. Kértünk még vegyes haltálat, mely kiadós volt, egyik-másik halat kissé szárították, de összességében élvezhető tányért kaptunk, el is pusztítottunk mindent.

A magyar konyha két népszerű halételét hagytam utoljára. A haltepertő sajátos felfogásban készült, a pontydarabokat kukoricadarába forgatták, kissé túlsütötték, de a hal friss volt, ha nem számítjuk a fog alatt ropogó sok nagyszemű darát, akkor egész jó helyi változata volt ez a magyar alföldi variánsnak. A szegedi halászlé kellően koncentrált ízű levét turmixolták, a hal túlfőtt benne, a mennyiséget nem túlozták el. Helyi viszonylatban még akár jónak is mondhattuk, nem volt élvezhetetlen, ellentétben a több olyan halászlének nevezett étellel, melyeket Székelyföldön kóstoltam a 2010-es évek első felében. Alighanem érződik, hogy közel vagyunk a halászlé egyik fővárosához, Szegedhez.

Másodízben idén áprilisban tértem be hozzájuk, ettem egy halcsorbát, amiben szintén túlfőtt a hal, de a zöldséges, savanykás lé kifejezetten finom volt, el is fogyott az utolsó cseppig. A ház desszertje egy kekszmorzsás gyümölcsös pohárkrém volt, ami jól sikerült.

A kiszolgálás mindkét esetben kifogástalan volt: udvarias, kedves, figyelmes, mosolygós.

A Sabres jobbacska hely, ahol nagyot nem csalódik az ember, de azért van még tere a fejlődésnek.

Elérhetőségek:

Sabres étterem

Temesvár, Craiova u. 1. Telefonszám: + 40-356/430-001

Honlap: sabres.ro

E-mail-cím: [email protected]