Sulyom tájétterem az „ellentétek tava” mellett + galéria

Maga az étterem kívülről-belülről egyaránt remekmű.

A Heves jeges című vígjáték talán legsikerültebb jelenete, amikor a „kifagyasztott”, XIX. századi etikai elveket valló főhős megkóstolja a margarint, amit az ő arcával akarnak reklámozni. Miután megállapítja, hogy olyan pocsék, mint a lovaglócsizma-ápoló kenőcs, megtagadja a közreműködést az emberi fogyasztásra alkalmatlan termék népszerűsítésében. Nem csoda, hogy a „sein” dimenziót félretevő, „sollen”-tudatú radikális gondolkodók egyenesen a reklámok betiltását javasolják. Tény, ami tény, a reklámok a tőkeerős cégek uralmát konzerválják és nem segítik a fogyasztók minőségelvű tájékozódását.

E sorok írója lenne az utolsó, aki a reklámok mellett szót emel, de azért valljuk be, ha csak elenyésző mértékben is, de vannak kifejezetten rokonszenves, sőt akár léleképítő marketingfogások. 

Ezek egyike az, ahogy az „ember alkotta paradicsom”, a Tisza-tó ikonikus növényévé emelték a Trapa natans nevű, fejlődésének kezdeti szakaszán az iszapban gyökerező növényt, mely a levélrózsa kifejlődését követően úszó hínárrá válik. A magyar nyelven sulyomnak nevezett növény termése ínségeledel volt a török időkben, ették nyersen, sütve, főzve, de még lisztként is.

A Wikipédián azt olvashatjuk, hogy védetté nyilvánítása előtt a Tisza menti éttermekben szószt készítettek belőle, jómagam az elmúlt harminc évben étlapon soha nem láttam feltűnni (archív étlapokon sem), megkockáztatom, hogy fogyasztása lényegében kiveszett, amíg Szabó István életre nem hívta az „Egy csepp Tisza-tó” termékcsaládot. Neki köszönhetően kóstolhatunk sulyomtöltelékű csokoládét, sulyompárlatot és sulyommal érlelt sört is.

A sulyommal ma is többnyire csak azok kötnek közelebbi ismeretséget, akik szeretnek alaposan tájékozódni nyaralásuk úti céljáról. 

Ami azért is célszerű, mert jelen esetben igen kellemetlen élmény lehet, ha a sulyommal nem a csoki révén találkozunk először, hanem a strandon, mégpedig úgy, hogy belelépünk. Ez igen fájdalmas élmény lehet, útikönyvek azt tanácsolják, hogy ez esetben forduljunk orvoshoz. A megszáradt, megkeményedett sulyomtermés olyan alattomos turistacsapda, mint Horvátországban a tengeri sün. Ezzel együtt a sulyom a Tisza-tó egyfajta védjegye, jelvénye, majdhogynem címere.

Szinte természetes, hogy a környék legismertebb, a Dining Guide kalauzban is említett étterme Sulyom névre hallgat. 

A hely honlapján Komjáthy Andrea ügyvezető és Kücsön Gyula ötletgazda köszönti a látogatót. A jól szerkesztett, informatív honlapról megtudhatjuk, hogy céljuk a helyi gazdák támogatása, a legjobb beszállítók felkutatása, a háztáji gazdálkodás népszerűsítése, többek között példamutatással is. A faluról és a Tisza-tóról oly szépen írnak, hogy érdemes néhány mondatot szó szerint idézni.

A falu „utcáin sétálva a megőrzött parasztházak hangulata különleges nyugalmat áraszt, a temploma és szobrai a lelkünket érintik meg, míg a vízparton számtalan, aktív turisztikai szolgáltatás csábít mozgásra, felfedezésre. Sarud egy pihenőfalu, ahol az itt élők igyekeznek megőrizi a régi falusi élet értékeit, hagyományait”.

A Tisza-tó „Magyarország második legnagyobb tava, amit az ember épített, ám a természet begyógyítva mart sebeit élettel töltött meg. Egy igazi élő világ. Mérete ötöde a Balatonnak, és ötszöröse a Velencei-tónak. Vízének saját ritmusa, partjának saját dallama van. […] Az ellentétek tava, hiszen itt áll a folyó és folyik a tó; […] Szavakkal bemutatni nem lehet. Le kell sétálni a partjára, leülni pár perce egy kőre, hallgatni és elcsodálkozni, fejet hajtani a természet hatalma előtt, hiszen az 1973-ban megszületett tó ma Magyarország egyik legszebb, legsokszínűbb vizes élőhelye, ami nagyon könnyen rabul ejti az embert…”

Maga az étterem kívülről-belülről egyaránt remekmű, sikerült egy olyan helyet létrehozni, ahova a vendég szívesen lép be és ahol szívesen időzik. A háttérben egy zenei rádió szól, saját zeneválogatás helyhez illőbb lenne. Megnyerő, hogy játszóházat is működtetnek, az éttermet pedig „felnőttmegőrzőnek” nevezik. A „slow food”-filozófia követőiként a felnőtteknek is biztosítanak társasjátékokat a várakozás idejére. 

Rokonszenves megoldás az is, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy szervizdíj nincs, a borravalóval a vendég a kollégák munkáját jutalmazza, aminek elfogadását nem tiltják.

Az étlap egy-két nemzetközi klasszikust leszámítva a magyar konyha hagyományos fogásait kínálja, jellemzően némi csavarral. Mint az étlapról megtudhatjuk, a berendezés, a konyhatechnológia és az ételválaszték egyaránt Komjáthy Andrea és Berecz Ádám séf közös alkotása.

Közel negyven minőségi magyar bort kínálnak, főként a közel eső egri borvidékről, ezek zömét decire is kimérik. Az import tömény italok nagyobb része is prémiumtétel, a pálinkák két élvonalbeli termelőtől érkeznek, a békéscsabai Árpád és a györkönyi Márton és lányai főzdétől.

A szűk, mindössze öttételes sörválaszték a Beertailor Porter kivételével nagyipari, pedig egy sulyomtartalmú sör elférne az italválasztékban, hogy ne szóljunk a tiszalöki vagy debreceni Brewing Vibes főzde söreiről. (A Sima Brewing által jegyzett, „Fekete Kincs” névre hallgató „sulymos” sört volt szerencsénk kóstolni a Vitorlás panzióban Abádszalókon, kifejezetten jól sikerült, íz- és illatgazdag, jó egyensúlyú, harmonikus főzet. Méltó társ lenne a Sulyom ételeihez.) 

Aki volánnál ül, remek kézműves szörpöket vagy sarudi tisztított vizet ihat.

Fogadófalatként ízletes körözöttet kaptunk, jobbacska, készen vett kenyérrel. A haltepertő túlsült, de nem vált élvezhetetlenné, ízletes, jól elkészített, vibráló salátát adnak mellé. A halászlé durvára passzírozott, korrekt, nem átütő. A görögdinnye-gazpacho telitalálat: szezonális, kreatív, izgalmas, fantáziadús fogás, a legjobb átiratok egyike.

A kacsacomb ízletes, a rizottó karakteresen vargányás, kissé túlkészült, de élvezetes. A vegán kenegetők tálja (padlizsánkrém, humusz, vörös lencsekrém, zakuszka) korrekt munka, akárcsak a friss ízhatású halakból készült bőrén sült süllő és a túrós csuszás kecsegepaprikás.

Kiemelkedően jó volt a cézársaláta, a bőrén, egyben sült, optimálisan hőkezelt, kívül kellemesen pörzses, belül szaftos csirkemellet szeletekre vágták, úgy tálalták az ügyesen dresszingelt saláta mellé, ami, talán mondanom sem kell, az eredeti receptnek megfelelően római salátából készült és nem jégsalátából, mint annyi helyen.

Kifejezetten értékeltük, hogy minőségi helyi alapanyagokból kiindulva – poroszlói sajt és sarudi sonka – új értelmet adtak a Cordon bleu-nek, amit szarvasgombás burgonyapürével és házi csalamádéval tálaltak.

A panna cotta-ban egy cseppet vissza lehetett volna venni a zselatint, viszont így is, ahogy volt, a műfaj felső szegmensébe tartozott, nem utolsósorban a kiváló maracuja coulis-nak és a friss gyümölcsöknek köszönhetően. A túrógombócot nem véletlenül választották az ország egyik legjobbjának, ízre, állagra, tálalásra egyaránt pazarnak bizonyult. Záróakkordként sulyommal készült csokoládét kaptunk a ház ajándékaként.

A kisebb hibák ellenére családi nyaralásunk egyik fénypontja volt a Sulyom étteremben elköltött vacsora, amiben az átlag feletti konyha mellett nagy szerepet játszott az otthonosságérzés és a rendkívül kedves kiszolgálás is.

A képek a szerző felvételei.

Elérhetőségek:

Sulyom tájétterem

Sarud, Kossuth út 2.

Telefonszám: [phone]

Honlap: http://sulyom.hu/

E-mail-cím: [email protected]