A minap a Kolosy tér vonzáskörzetében portyázva egy sajátos frusztráció-sorozat épp ebben a háromszögben ért véget. Először a Fishmongert kerestem a Kolosy téri, a Csodák palotáját is integráló komplexumban, valamit félreolvastam egy világhálós értékelésben, megvan ennek a tanulsága, érdemes utánanézni alaposan a célba vett egység lokációjának.
Ezután, mivel meglehetősen éhesek voltunk mindketten, a Let Me Eat nevű street food helyre mentünk be, nem kevés dilemmázás után kiválasztottuk az ételeket, tacót helyben készült guacamole szósszal és salsával. Vonzott a „házi” nachos is, de erről kiderült, hogy nem készül helyben, hanem ugyanazt adják, mint a mozikban.
Mondta is félviccesen az egyik fiatal srác, hogy ez is házi, mert házban készült. Jómagam az ételrendelés után szoktam italt választani, ellentétben a manapság erőltetett gyakorlattal. Ekkor derült ki, hogy a két nagyipari sör közül – Borsodi és Hoegaarden – egyik sincsen, csak kommersz üdítők közül választhatunk. Már eleve kompromisszum volt a nagyipari sör is, de hát első turnéhelynek megfelelt ennek dacára. Viszont mexikói ételeket nem tudtunk sör nélkül, vízzel vagy kólával elképzelni, így aztán továbbálltunk.
A Kajaszünet elnevezésű kifőzde ablakán olvasható „pacal” felirat igencsak vonzott, tartottak is velős pacalt, de sem bort, sem sört nem adtak mellé, csak nagyipari üdítőket és vizet tartanak.
