időjárás 12°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo

Házias konyha meghitt környezetben: Stelázsi

Borbély Zsolt Attila
2022.09.17. 13:00 2022.09.17. 13:25
Házias konyha meghitt környezetben: Stelázsi

Óbudán, a Katonavárosi Amfiteátrum tőszomszédságában egy igen remek gasztroháromszög alakult ki. Egyik csúcsa a Selection.hu borbár, ahol 1500 forintos dugópénz mellett bármelyik bort le lehet emelni a polcról és meginni a hangulatos teraszon vagy a több száz borral dekorált beltérben, sajt- vagy sonkatál mellett, már persze, ha mást innánk, mint az épp decire is kimért kb. húsz tétel. A másik a tőle nem messze fekvő Pastrami, amiről a 2009-es nyitás után lehetett hallani-olvasni, de az utóbbi években már nem, olyannyira, hogy őszintén szólva azt hittem, hogy bezárt. Hasonló a helyzet Pastramival szemben 2015-ben alapított a Stelázsival, ahova a megnyitás után egyszer beültünk borozni, de a konyhát mindeddig nem próbáltuk ki, pedig bekerültek a Magyar Konyha 2019/20-as „Budapest Top10” kalauzába.

A minap a Kolosy tér vonzáskörzetében portyázva egy sajátos frusztráció-sorozat épp ebben a háromszögben ért véget. Először a Fishmongert kerestem a Kolosy téri, a Csodák palotáját is integráló komplexumban, valamit félreolvastam egy világhálós értékelésben, megvan ennek a tanulsága, érdemes utánanézni alaposan a célba vett egység lokációjának.

Ezután, mivel meglehetősen éhesek voltunk mindketten, a Let Me Eat nevű street food helyre mentünk be, nem kevés dilemmázás után kiválasztottuk az ételeket, tacót helyben készült guacamole szósszal és salsával. Vonzott a „házi” nachos is, de erről kiderült, hogy nem készül helyben, hanem ugyanazt adják, mint a mozikban.

Mondta is félviccesen az egyik fiatal srác, hogy ez is házi, mert házban készült. Jómagam az ételrendelés után szoktam italt választani, ellentétben a manapság erőltetett gyakorlattal. Ekkor derült ki, hogy a két nagyipari sör közül – Borsodi és Hoegaarden – egyik sincsen, csak kommersz üdítők közül választhatunk. Már eleve kompromisszum volt a nagyipari sör is, de hát első turnéhelynek megfelelt ennek dacára. Viszont mexikói ételeket nem tudtunk sör nélkül, vízzel vagy kólával elképzelni, így aztán továbbálltunk.

A Kajaszünet elnevezésű kifőzde ablakán olvasható „pacal” felirat igencsak vonzott, tartottak is velős pacalt, de sem bort, sem sört nem adtak mellé, csak nagyipari üdítőket és vizet tartanak. 

Innen már nem akartunk kifordulni, a pacal ízletesnek bizonyult. Ettünk egy zöldbabfőzeléket is, melyben túltengett a rántás, de fűszerezése, savassága megnyerő volt, a mellé adott fasírt átlagos, a kenyér kifejezetten gyenge. Nagyon értékeltük, hogy tartanak szabadon használható Gabko chilit.

Tovább sétáltunk egy jó sör és/vagy egy jó pohár bor reményében. A Belga Sörök Boltja előtt láttunk két széket s egy asztalt, mondom gasztrotúratársamnak, itt végre megiszunk valamit. Nos, ez sem vált be, mert az üzletnek nem volt helyben fogyasztási engedélye, a terasz bútorzata megmaradt egy szomszédos bezárt egységtől, a tulajdonos szokott rajta üldögélni.

A gikszersorozat a Selection.hu borszaküzletben ért véget, bár itt sem volt a helyzet egyszerű. 

Társam inkább sörözni akart, jómagam szívesen iszom sört is, bort is. Kiderült, hogy azok a sörök, amelyek érdekeltek volna – a Pannonhalmi Apátsági sörök, valamint a Horizont főzetei – nincsenek behűtve. Megegyeztünk, hogy beteszik őket a fagyasztóba, mi pedig elsétáltunk a Perc utcai Culinaris fűszerboltba, míg a sörök hűltek.

A következő állomás a Stelázsi volt, melynek konyháját lényegében nyitás óta meg szerettem volna ismerni. 

A beltérben kellemes latin zene szólt, az asztalon mécses, és ügyesen összerakott papíralátét poénokkal, továbbá boros sztorikkal tűzdelve, a stelázsin borok.

Örömmel fedeztem fel köztük a Breintenbach pince nemrégiben kóstolt, Kövérszőlőből készült pazar borát. Kérdeztem is a felszolgálót, hogy a borásszal vagy Kovács Antallal vannak kapcsolatban. Persze, ha figyelmesebben tanulmányozom a papíralátétet vagy jobban megnézem az éttermet kívülről, akkor tudtam volna a választ, hiszen okkal-joggal büszkélkednek azzal, hogy az örökös magyar sommelier-bajnoki címet elsőként elnyerő, a hazai borok és a hungarikumok harcos népszerűsítője a beszállítójuk. Számomra kifejezetten rokonszenves az az exkluzivizmus, amit Kovács Antalt jellemzi, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy görbe szemmel néz minden olyan szőlőfajtát, amely nem helyi. (Örökös magyar sommelier-bajnoki címet az kap, aki háromszor nyeri meg a sommelier-bajnokságot. E bravúr Fabók Mihálynak és Szik Mátyásnak sikerült csak azóta.)

Emlékszik még, milyen várakozással töltötte el gyerekként, amikor a nagymama bement a kamrába, és csak sejteni lehetett, milyen finomságot hoz elő onnan? Előkerült aztán a legízletesebb sütemény, befőtt vagy éppen a lekvár. A Stelázsi Kávézó, Étterem és Borbárban ezt az érzést szeretnénk visszahozni: családias hangulatban, a bevált ételeket újragondolva, modern köntösben szeretnénk megidézni a múltat

olvashatjuk az étterem bemutatkozó YouTube-videója alatt.

Az étlapon ennek megfelelően néhány nemzetközinek mondható fogás mellett hagyományos magyar ételek sorjáznak, köztük olyanok is, amelyekkel ritkábban találkozunk. Kínálnak többek között húslevest házi májgaluskával, brassói aprópecsenyét egészben sült sertésszűzből, rántott borjúmájat grillezett körtével, krumplipürével, borjúpörköltet juhtúrós sztrapacskával, sertésbordát erdei gombás házinudlival.

Tizennégy, értő kézzel összeválogatott, minőségi magyar bort kínálnak decire, még egyszer ennyi rendelhető palackra. 

A zömmel kommersz tömények között a pálinkák jelentenek némi felüdülést, a nagyipari sörök mellett pedig a Fóti Kézműves Sörfőzde négy főzete. Ezek mellé sajnos Gösser poharat adnak, amivel úgy vagyok, hogy ha én magánemberként a főzde saját poharába töltöm vendégeimnek Gyenge Zsolt söreit, akkor ezt egy étterem is megtehetné.

Rendeltünk hármas ízelítő névre hallgató kenegetőket, harcsapaprikást túrós csuszával és mákos házi nudlit vörösboros szilvalekvárral.

A helyben, frissen sült ízletes lepénykenyérrel tálalt tarja-rillete, pesto és körözött korrekt volt, élvezetes. A lecsós alapról indított, tejfellel díszített, rusztikusan, gránitlapon, öntöttvas serpenyőben tálalt harcsapaprikás is megelégedésünkre szolgált, a mellette külön tányérban érkező lebbencstésztából készült túrós csusza ízlett, nem bántuk volna, ha több szalonnapörcöt adnak hozzá. A házias vonalat vitte tovább a jó ízű, jó tartású mákos nudli is.

Szerettük a csúcsokat nem ostromló, de a házias fogásokat tisztes szinten, döccenők nélkül asztalra varázsoló Stelázsit, szívesen megkóstolnánk például a grillezett zöldségekkel kínált vajhalat vagy a sóban sült céklával és zelleres burgonyapürével körített lazacsteaket is.

A képek a szerző felvételei.

Elérhetőségek:

Stelázsi Étterem, Kávézó és Borbár

Budapest, Nagyszombat utca 3.

Telefonszám: +36 1 631 3624

Honlap: https://web.facebook.com/stelazsietterem

E-mail-cím: [email protected]

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.