Bácskának, valamint a Bánát és Szerémség szerb fennhatóság alá került részének gasztronómiai szempontból Újvidék a legizgalmasabb települése, ami a számokból is adódik. E rovatban többször szóba került, hogy a Kárpát-medencében nagyvonalakban érvényesül az az egyébként kézenfekvő, de egyetemesnek aligha mondható törvényszerűség, hogy minél nagyobb egy város, annál színesebb és színvonalasabb a vendéglátása.
Még Belső-Magyarországon is akadnak pár száz- vagy néhányezres falvak és kisvárosok, ahol gazdagabb a gasztronómiai felhozatal, mint tízezres városokban, lásd például pezsgő Köveskál és Villány esetét, összevetve mondjuk Orosházával és Kiskunfélegyházával.
Nyilván sokat nyom a latban a turizmus, s ez átírhatja az említett szabályszerűséget, amely főként a százezres nagyságrendnél érvényesül.
A szerb közigazgatás által Vajdaságként számon tartott, szóban forgó terület legnagyobb városai: Újvidék (286 157), Szabadka (105 681), Nagybecskerek (79 346), Pancsova (77 562), Zombor (51 825), Nagykikinda (41 650), Szávademeter (39 361), Versec (36 044), Árpatarló (33 485), Palánka (30 470), India (27 569), Verbász (26 020), Óbecse (25 509), Vetemik (21 937) és Temerin (20 127) A számok a Wikipédia „Szerbia legnagyobb városai” szócikkéből származnak, más adatok is közkézen forognak, nem a precizitás a lényeges, hanem a sorrend s a hozzávetőleges lélekszám.
A szerémi városokat leszámítva a felsoroltak közül minden településen megfordultam a Kárpátiaéttermek.hu címen elérhető, az egész Kárpát-medencére kiterjedő adatbázis összeállítása során, igyekeztem ellátogatni mindenütt a legjobb helyekre. Úgy vélem, hogy a nagy számok imént vázolt „törvénye”, nagyjából az ötvenezres lélekszámig érvényesül e régióban, onnan kevésbé: Versecnek és Óbecsének például érdekesebb, változatosabb a vendéglátó-palettája, mint a számottevően több lakost számláló Nagykikindának.
Pétervárad a maga 14 810-es lélekszámával nincs is a listán, de Újvidék közelsége s a kisváros bekapcsolódása a délvidéki metropolisz életébe sokat lendít rajta.
Érdemes megjegyezni, hogy a település onnan kapta a nevét, hogy az uradalom birtokosa Töre (vagy Györe) fia Péter, országbíró és bácsi ispán volt, akit 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt húztak karóba és ítéltek birtokelkobzásra. (E történetet dolgozta fel Katona József halhatatlan drámájában.)
Az idén nyitott péterváradi „Le Klok bisztró” a felső minőségi szegmenst célozta meg. Az igényesen berendezett beltérben zöld növények, a falon berámázott képek, borosüvegek vastartóban, kellemes háttérzene szól. A terasz egy impozáns, ódon hangulatú térre néz.
Francia ihletésű nemzetközi konyhát visznek, erre a Facebookon olvasható egysoros bemutatkozásuk is utal, miszerint a francia szellemet szeretnék a maguk módján, de hitelesen megjeleníteni.
Kínálnak többek között tatárbifszteket, vichyssoise-t (francia burgonyás póréhagymakrémleves), marhahúslevest palacsintabetéttel, erdei gombás rizottót, sertéstarját sütőtökös-burgonyás mille feuille-el és demi-glace mártással, kacsacombot borban posírozott almával, burgundi marhát specle-vel, creme brullée-t és csokoládé terrine-t vaníliaszósszal.
