Itt található a legendás Batthyáneum nevű könyvtár és tudományos gyűjtemény, a hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat és kódex, valamint 565 ősnyomtatvány található. 1950-ben államosították, visszaszolgáltatása a vonatkozó jogszabályok dacára sem történt meg, egyelőre az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van az ügy.
Trianon idején Gyulafehérvár 11 616 lakosából 5226 volt magyar, 5170 román, 792 német és 287 cigány, tehát vékony, de tagadhatatlan relatív többségünk volt. Ehhez képest a magyarság mai részaránya elenyésző, 2011-ben a város 63 536 lakosából mindössze 936 vallotta magát magyarnak.
Magyarként ide látogatni fájdalmas élmény, mint ahogy fájdalmas a szlovákok által dominált Pozsonyban vagy Kassán sétálgatni, amelyek éppannyira hordozzák a magyar évszázadok súlyos üzenetét, mint Gyulafehérvár.
Ugyanakkor e városok történelmi-kulturális öröksége önazonosságunk szerves részét képezi, erkölcsi kötelességünk tudni róluk, megmutatni utódainknak nevezetességeiket.
A történelmi séta közben könnyen megéhezik az ember. S ha beül valahová, jobb, ha nem találomra teszi.
A „La Maison de Caroline” nevű ékszerdobozszerű hotelétteremben a vírusjárvány előtt jártam, nem volt teljesen hibátlan, de színvonalas, átlag feletti ételeket kaptam, ahogy nézem a Facebook-oldaluk ételfotóit, azóta még fejlődtek is. (Élménybeszámolóm itt olvasható.)
2021 nyarán sikerült eljutni a Tripadvisor közösségének kedvenc gyulafehérvári éttermébe, a Dantéba, amely kifejezetten jó, mondhatni meggyőző élményt adott. Minőségi alapanyagokból remek olasz ételeket varázsolnak az asztalra. (Részletek itt.)
Idén nyáron is tettem egy utat az ódon fővárosba, ezúttal megint egy olasz éttermet vettem célba.

























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!