Kőbánya 170

Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után a jól csengő, patinás nevet is újra felvette a sörüzem. Az elmúlt 170 kőbányai sörév alatt számtalan történet kapcsolódott a gyárhoz.

Fotó: Dreher Söripari Emléktár

A Dreher család monarchiabeli négy gyárával (Michelob – cseh, Schwechat – osztrák, Trieszt – horvát, Kőbánya – magyar) a XIX. századvég kontinentális Európájának egyik legnagyobb sörgyártója lett.

 Trianon a családi tulajdont is szétszabdalta, csak a kőbányai egység marad a Drehereknél. Itáliában is kapható ugyan egy Dreher-sör, ez a volt trieszti gyárban készült, de ma már nem a családhoz köthető ez a sör és Milánóban gyártják.

Az alapító unokája, Dreher Jenő, aki nem mellesleg a hazai versenylótenyésztésnek is kiemelkedő alakja, részvényvásárlásokkal, illetve házassági kapcsolatokkal (Haggenmacher) újra naggyá tette a kőbányai üzemet. 

A megcsonkult ország sörtermelésének 70 százaléka innen került ki. Sör mellett gyártottak, likőröket, csokoládét, konzervet, édességet, szikvizet és sok egyéb terméket.

 Egy volt a Dreher üzemcsarnokban, a Maglódi úton működött a Globus Konzervgyár, amelyet bezárása után pár évvel a Főzdepark négy főzdéje bérelt ki, így újra visszatért a sörhöz az épület.

1945 után

A Dreher család bízott a polgári átalakulásban, és 1946. május 10-én még részvényt is bocsájtottak ki, de a kommunista államgépezet semmit nem kímélt. A többi magánkézben lévő üzemmel együtt 1948-ban a gyárat államosították és szétszabdalták, részeit különböző vállalatokhoz csatolták. 

A sörgyártó részlegből alakult a Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat. A sör és a sör hiánya a kommunista érában központi kérdés volt, így az 1956-os forradalom után a gyár beolvadt az 1959-ben gründolt Magyar Országos Söripari Vállalatba, és termelése elérte a 3,2 millió hektolitert, ami az összes hazai sörtermelés mintegy háromnegyede volt.

Fotó: Dreher Söripari Emléktár

A termékek között megtaláljuk a Kőbányai Világos, Kis Családi Sör, Lottó Családi Sör, Nektár Gyógytápsör mellett a 14 Balling-fokos Kőbányai Barna Sört és a „csúcsterméket”, a 18 Balling-fokos Zsiráfot is.

Az új gazdasági mechanizmus jegyében a hazai sörgyárakat összefogó vállalatot 1971-ben Söripari Vállalatok Országos Trösztjére keresztelték át, amely 1982-ben újra gyáregységekre bomlott. 

A rendszerváltozás után, 1993-ban a SAB (később SAB-Miller) vette meg, és létrejött a Dreher Sörgyárak Rt. A SAB-Millertől véglegesen 2017. április 1-jén került át a gyár a jelenlegi japán tulajdonoshoz.

 

Híres Dreher-sörök nyomában

A XIX. század a söripar első igazán nagy fejlődését hozta. Az ipari fejlődéssel és a malátázási eljárások korszerűsítésével a lágersörök meghódították a fogyasztókat. Négy meghatározó lágersörtípus hozta el az akkori sörforradalmat. A Pilsner Urquell, a dortmunder export, a münchener hell előtt 1841-ben alkotta meg idősebb Dreher Antal az első nagyüzemi lágersört. Az új, alsóerjesztésű sörtípus egy félbarna sör, a bécsi láger, volt, mely az első ilyen tükrös tisztaságú, dús habzású sör. Nem véletlen, hogy a Dreher Sörgyár az ANTL mini sörfőzde alapításakor elsőként egy bécsi lágert készített, tisztelegve az alapító Dreher találmánya előtt.

Fotó: Vásárhelyi István - Beer Gastronomy

A bécsi láger mellett sok világos sört is forgalmazott a Dreher, mégis a leginkább ismert a Dreher Bak, ez a testes barna baksör, amely Magyarországon stílusteremtő sörtípus. 

Talán a legjobban fogyó magyar barna sör, és minden bizonnyal az egyik legfinomabb hazai nagyüzemi sör. Annyira beleivódott a köztudatba, hogy sokan a Dreher Bak miatt gondolják ma, hogy a baksör az mindenképpen barna sör.

A 60-as 70-es években volt kapható a Nektár Gyógytápsör, amelyet szintén Kőbányán gyártottak. Ez tulajdonképpen egy barna, karamellesen, enyhén pörkölten édeskés malátaital volt, amit gyerekeknek is ajánlottak. Máig emlékszem az ízére, mert nagymamámtól rendszeresen kaptam, amikor náluk jártam. 

A nosztalgia lehet, hogy visszatér, ugyanis egy vállalkozás felkérte a Szent István Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékét, hogy alkossák újra a Nektár receptjét, így lehet, hogy hamarosan megjelenik ez a termék is a piacon, bár ez már nem a Dreher söre lesz.

A sörgyár minifőzdéje az ANTL megalapítása előtt a Dreher a magyar kraft jeles képviselőjével, a Mad Scientisttel együtt álmodta meg a Kőbánya X márkát, amely úttörő lépés volt a magyar piacon. Egy modern német komlós láger és egy kávés könnyedebb stout volt kapható a márkanév alatt.

A Kádár-korszak ikonikus söre a Kőbányai Világos volt, ami egy 10,5 Balling-fokos alapsör. Mivel nem pasztőrözték, 8-10 nap szavatossága miatt gyorsan ki kellett szállítani és meg is inni. A friss sört a gyári dolgozók ellátmányként kapták, de kapható volt 1,5 literes palackban Családi Sörként is. 

Köztudott volt a Fradi-drukkerek és a sörivó apukák körében, hogy a zöld üveges az igazi. Pedig a világos üveg miatti napfény nem tesz jót a sörnek, ám a városi legendákat gyakran nem a valóság szüli.

Az viszont nem legenda, hogy a kőbányai gyár 170 éves, és az egyetemes sörtörténelem egy fontos fejezete ide kötődik, úgyhogy erre koccinthatunk is egy remek Dreher-sörrel.

Borítókép: Illusztráció a Dreher sörgyárról (Fotó: Vásárhelyi István – Beer Gastronomy)