Az FTC legnagyobb üzlete Telek volt

Megdöbbentő leértékelődés: öt év alatt Telek András értéke 95 millió forinttal csökkent. A Ferencváros huszonnégyszeres válogatott középhátvédjét 1997-ben 550 ezer dollárért, körülbelül 96 millió forintért adták el a szlovák FC Kosicének. A kassai klub két év múlva hatalmas veszteséggel adott túl rajta, egy éve a Kínát is megjárt védő a Zalaegerszeghez igazolt, ahol januárban szerződést bontottak vele, s a hazai átigazolási ára egymillió, de nem márkában vagy dollárban, hanem forintban.

-LABDARÚGÁS-
Telek András pályafutása adalék lehet ahhoz, hogy a magyar labdarúgás miért vesztegel a világranglistán az 50–70. hely között, s legjobb játékosaink miért csak nézői a világbajnokságoknak. A tehetséges játékos 1996-ban tagja volt annak a válogatottnak, amelyet a jövő csapataként emlegettek, miután kiharcolta a részvételt az atlantai olimpiára. A Ferencváros népszerű „Mancija” azonban nem utazott el a nyári játékokra. Ezt azzal indokolta, hogy abban az időszakban lesz az esküvője. Ezt sokan nem értették, hiszen a legtöbb sportoló álma, hogy olimpián szerepelhessen.
– Most is úgy gondolom – magyarázta Telek –, hogy 1996-ban jól döntöttem. Az olimpia szép dolog. De… Nem csak az esküvőm miatt nem utaztam el Atlantába. S különben is, mi értelme lenne, ha most felülbírálnám az akkori döntésemet?
A zöld-fehér szurkolók egykori kedvence az olimpia után néhány hónappal ellentétbe került a csapat új edzőjével, Varga Zoltánnal, aki nem volt hajlandó együtt dolgozni vele, ezért a védelemben biztos pontnak számító labdarúgót a klub 1997 januárjában eladta az FC Kosicének. Az egyesület két évvel ezelőtti átvilágítása után kiderült, hogy a klub történetének eddigi legmagasabb áron eladott focistája Telek András, akiért a kassai csapat 550 ezer dollárt fizetett. Összehasonlításul: Horváth Ferencért félmillió márkát kaptak a Genktől, a Fortuna Köln pedig 400 ezer márkát fizetett Dragoner Attiláért.
– Pályafutásom legszebb időszaka az 1995-ös idény volt, bajnokságot nyertünk, és a Ferencváros játszhatott a Bajnokok Ligájában. Sajnos, az már sohasem derül ki, hogy mi lett volna, ha nem kerülök konfliktusba kilencvenhat őszén Varga Zoltánnal.
Az edző szerint Telek-ügyben az élet őt igazolta, igaz, Vargának is rövidesen távoznia kellett az Üllői útról, ahová 1998-ban Telek kölcsönjátékosként visszakerült. Akkor úgy tűnt, hogy ott fejezi be pályafutását. A Kosice azonban – az elnök távozása miatt – súlyos anyagi helyzetbe került, ezért el kellett adnia a középhátvédet, akiért 1999 nyarán először 200 ezer, majd 150 ezer márkát kértek. Az FTC azonban nem tudott, és talán nem is akart ennyit fizetni, s ekkor meglepő fordulat következett: az NB I/B-s Dunakeszi megvásárolta Telek játékjogát.
– Nem történt semmi titokzatos – emlékszik vissza az újabb átigazolására Telek. – A Dunakeszi vezetője kiment Kassára, és 75 ezer márkáért megegyezett a klubbal.
A Kosice ezzel csúcstartó lett, mert valószínűleg közép-európai egyesület nem bukott két év alatt 900 ezer márkát egy labdarúgón. Később Telek nagyon messze került az Üllői úttól, menedzsere csak Kínában talált neki csapatot. A Yan Jibe viszont kiesett az első osztályból, ezért 2000 novemberében a hátvéd hazajött. Külföldi csapattól nem kapott szerződést, ezért a Zalaegerszeg játékosa lett. Az elmúlt évi, tavaszi idényben Telek még kezdő játékos volt a ZTE együttesében, az ősszel azonban a csapatnak és neki sem ment, először a kispadra, majd a juniorok közé került. Az új edző, Bozsik Péter nem tartott rá igényt, ezért az idén januárban kölcsönös megegyezéssel felbontották a szerződését. A Zalaegerszeg vezetése sportszerűen úgy határozott: ha Telek hazai együtteshez igazol, akkor egymillió forintot, ha külföldi csapathoz szerződik, akkor hárommilliót kérnek érne.
Az év elején szinte naponta olvashattunk arról, hogy Telek hová igazol, szóba került a Vasas, a Kispest, a Kecskemét és egy izraeli csapat is, a harminckét éves labdarúgó azonban nem kellett sehol.
– Most mit mondjak? Több csapattal is megegyeztem. Elfogadták a feltételeimet, a szerződésből mégsem lett semmi. Jelenleg a tartalékaimból élek. Egyedül készülök, de ígéretet kaptam arra, hogy segítenek, és rövidesen egy csapattal edzhetek.A jövőm bizonytalannak látszik. Szeretnék még néhány évig focizni. Előfordulhat, hogy ez nem sikerül, akkor kénytelen leszek abbahagyni. Hogy hibáztam-e? Biztos. De hát van hibátlan ember?