Magyar Örökség Díj Koltai Jenőnek

Az idén 85 éves „dobópápa”, Koltai Jenő nemcsak kiérdemelte, hanem meg is élte az egyik legnagyobb hazai erkölcsi elismerést, a Magyar Örökség Díjat. Az indoklás szerint Koltai Jenő világhírű atlétaedző, nyugalmazott egyetemi tanár, a testnevelési egyetem volt rektora a magyar testnevelésért és a sportért végzett, sikerekben gazdag munkájáért kapta a kitüntető címet.

Nem szépíti a helyzetét a kitüntetett, a Hogy van? kérdésre őszintén azt válaszolja: „Nem jól!” Elmondása szerint a nyolcvanöt év súlyos teher, sokszor gyengélkedik. A díjátadásra viszont el tudott menni, mert volt tanítványai közül sokan hűségesek, s ha kell, sofőrként segítik volt mesterüket. Koltai Jenő úgy lett az atlétika professzora, hogy közben mindig is a test és a lélek edzője maradt, aki nemcsak olimpiai bajnok atlétákat, hanem bajnokokat is nevelt.
Fáradt tekintete megélénkül, amikor a múltról beszélgetünk, amikor arról faggatom: milyen örökséget kapott szüleitől.
– Napjaink értékrendje szerint semmit – válaszolja Koltai Jenő. – Az örök emberi értékrend alapján viszont szüleimtől felbecsülhetetlen vagyont kaptam: vallásos nevelést, a haza és a munka szeretetét. Ez utóbbinak is köszönhetem például azt, hogy atléta lettem. A pápai bencés gimnázium diákjaként otthon is segítenem kellett, a paraszti munka fizikailag és lelkileg is megerősített. Olyan alapot adott, hogy amikor elkezdtem a gerelyhajítást, országos középiskolai bajnokságot nyertem. Jól emlékszem, 1936-ban Pesten, a Városligetben rendezték a versenyt, és az esős időben sikerült legyőznöm az esélyes Szatmári Abát. Ezután kérdezte meg Misányi Ottó, hogy van-e kedvem a Testnevelési Főiskolára jelentkezni.
A főiskola hallgatójából tanár lett, 1969-től az atlétikai tanszéket vezette, 1973-ban a TF főigazgatója, 1975-ben pedig első rektora lett. Kiemelkedően eredményes edzői munkájának a csúcspontja az 1968-as mexikói olimpia volt, az atlétaválogatott vezetőjeként irányította a felkészülést, és versenyzőink minden idők legeredményesebb szereplésével 43 pontot szereztek. Öt dobó állhatott fel a dobogóra, köztük tanítványa, a gerelyhajító Németh Angéla és Kulcsár Gergely.
Amikor munkásságáról, a ránk hagyott örökségéről kérdezem, nem dicsekszik, pedig lenne mivel. Inkább arról beszél, hogy a nemzet jelene és jövője miatt mennyire fontos az eredményes testnevelő- és edzőképzés, hiszen az új évezred egyik nagy kihívása: hogy a szinte autóba születő, a számítógépek előtt felnövő gyerekeket hogyan lehet ránevelni az egészségmegőrző sportolásra. Elárulja: a nyolcvanötödik évének szép ajándéka volt, hogy dobóink ismét sikeresen szerepeltek az Európa-bajnokságon.
Koltai Jenő munkaszeretete lehet a magyarázat arra, hogy a sikeres edző, főiskolai vezető számtalan szakmai cikket írt, TF-tankönyveket szerkesztett, oktatófilmje nemzetközi díjat nyert, nagy sikerű előadásokat tartott külföldön, s hatékonyan részt vett a testnevelőképzés reformjában.
Ránk hagyott öröksége tehát – olimpiai aranyakban mérve is – jelentős. A pápai diák a szüleitől kapott örökséggel jól sáfárkodott.

Még nincs elnökjelölt. Schulek Ágoston, a háromtagú jelölőbizottság vezetője elmondta, hogy még nincs hivatalos jelölt a Magyar Atlétikai Szövetség elnöki posztjára: „Nem akarunk titkolózni, ha akad olyan jelölt, akit minden szempontból megfelelőnek tartunk, nyilvánosságra fogjuk hozni. Nemcsak az elnöki posztra, hanem a vezetőségbe is keresünk embereket. Ebből a szempontból az lenne a szerencsés, ha minél több név merülne fel. Az elnökség ugyanis a november 10-i közgyűlésen bizalmi szavazást kér.” Schulek tavaly márciusig állt a MASZ élén, majd Héder Barnát választották elnöknek, aki szeptember 11-én lemondott. (MTI)