Égre néző öreg hegyek között alig hallható sóhajtás: „Úgy ver a szívem!” – mondja mellettem egy anyuka, pedig a hatéves Szabolcs ugyan elakad az első kapuban, de javít, s gond nélkül teljesíti a nehéz, technikás pályát. A célban pedig akkora puszit kap, hogyha az anyai szeretet hőleadással járna, akkor a félméteres hó leolvadna a hegyről.
Ékes Orsi még balszerencsésebben kezd, mert a második kaput kihagyja, de a kislány hatalmas akarattal visszakapaszkodik a meredeken, és ha két percen túli idővel is, de célba ér. „Ügyes voltál” – dícséri meg apukája. És ez a sportszerű légkör jellemezte Magyarország első családi alpesi sí bajnokságát a Volvo-kupáért Semmeringen.
A mesebeli díszlet előtt – a pálya szélén hóbundás fenyőfák állnak őrséget – kisebb családi drámák zajlanak, amelyeknek azonban rendre öröm a vége. A Győrből érkezett Hoffmann családból a tizenkét éves Patrik érte el a legjobb időt, a szülők azonban ezért nem sértődnek meg, sőt büszkék a gyerekükre, aki csak két éve síel, s ahogy a családfő mondja, „nagyon ügyes”. A solymári Király család sztárja az öt- éves Csenge, aki színes hógolyóként gördül le a kapuk között, s a célt sem téveszti el.
Fehér Gyula főszervező tíz sikeres utánpótlás-viadal után újított: nem csupán kitalálta a családi bajnokságot, hanem indul is rajta.
– A váltás szerencsére bevált, majdnem félszáz család százötven versenyzője indul. Ami külön örvendetes: minimum két fő volt az elvárás, de sok ötfős csapat rajtol, ami jelzi, hogy a többgyerekes családok számára sem elérhetetlen ez a csodálatos sportág.
Az indulók négy kategóriában küzdenek meg az elsőségért, a legkisebbek és a legidősebbek akár húsz százalék kezdvezményt is kapnak az időeredményükből, a nagyobb létszámú csapat összidejéből is levonnak öttől tizenkét százalékig. A legtöbben Budapestről érkeznek, a huszonkét csapatból Bánás Artúr családja 14,102 másodperces eredményével a legjobb.
A bonyolult számítás miatt az eredményhirdetésre két órát kell várni, amit a résztvevők síeléssel töltenek. Délután fél négykor aztán a szülők és gyerekeik izgatottan figyelik az eredményeket. Kattognak a fényképezőgépek, örök emlék készül az albumokba, amelyek évtizedek múltával értékesebbek lesznek, mint a dobogósoknak járó serleg.
Ezen a viadalon valóban a részvétel a fontos, ezért az értékes tiszteletdíjakat tombolán sorsolják ki. A sílift bejáratának másik oldalán a helybeli hagyományőrző klub bemutatót tart, a fiatalok ámulva figyelik a bő, gyapjúszoknyás hölgyeket és a faléceket. Így találkozik a múlt és a jelen, sőt a jövő is. Mert az első családi síbajnokság sikere szép jövőt ígér ennek a viadalnak.
Dunántúl: 1. Máhr Miklós családja (Székesfehérvár), 2. Kiss András (Veszprém), 3. Mester Gábor (Veszprém). Budapest: 1. Bánás Artúr, 2. György Tibor, 3. Marton Tibor. Duna–Tisza köze: 1. Dopszai Zoltán (Soltvadkert), 2. Gajer Péter (Gödöllő), 3. Haraszti Géza (Taksony). Tiszántúl: 1. Balogh István (Tiszaföldvár), 2. Erdélyi András (Szeged), 3. Kun Miklós (Gyula).
Sorra támadják a kereskedelmi hajókat a húszik + videó
