A magyar atlétika egyik szégyenfoltja volt a női országos rekord 800 méteren, amelyet a debreceni Lázár Magdolna 1975. július 12-én futott a Népstadionban. Kevesen gondolták volna, hogy ez a csúcs túléli a századot, és huszonnyolc évet kell várnia arra, hogy magyar középtávfutó két percen belül érjen célba 800 méteren.
– A szüleim elmondták, hogy valószínűleg huszonnyolc évvel ezelőtt akkor fogantam, amikor Lázár Magdolna a csúcsot futotta – mesélte Varga Judit. – Régi cél volt ez számomra, hiszen már 1999-ben képesnek tartottak a csúcsjavításra, de a kétperces határ sokáig ellenállt. Ráadásul azóta a főtávom 1500 méter lett, ezért egyre kevesebb lehetőségem adódott nyolcszáz méteren a csúcsjavításra.
Június 12-én este a nemzetközi mezőny felsorakozott az ostravai stadionban, a rajtpisztoly elsütése után Varga Judit is nekivágott a kétkörös távnak. Vajon hogyan élte át pályafutása egyik leggyorsabb versenyét?
– Úgy látszik, jobb futó vagyok, mint mesélő, mert a versenyre alig emlékszem. Szerencsére felvételről láttam a televízióban. A rajt előtt én is elég lámpalázas vagyok, de azért nem esem pánikba. Rajt után arra figyeltem, hogy jó pozícióba vágjak be száz méter megtétele után. Be kell látnom, fizikailag és lelkileg is képtelen vagyok a verekedésre, ezért, ugyan nem határozom el, de általában a mezőny végén futom le az első kört. Így történt most is, 56,8 másodperccel kezdtem, amire lehet két percen belüli időt futni. Fokozatosan jöttem előre, de a szlovén Ceplak olyan nagy különbséggel nyert, hogy azt hittem, a rekord most is elmarad. Annál jobban örültem, amikor a nevem mellett egyes számmal kezdődött az eredmény.
A csúcstartónak az ostravai volt az idei első 800 méteres versenye, s a tervek szerint már csak a hét végi Európa-kupán majd az országos bajnokságon fog ezen a távon versenyezni, a nemzetközi viadalokon és a világbajnokságon 1500 méteren rajtol.
– Sok év kellett ahhoz, hogy meggyőzzenek, ezerötszáz méteren eredményesebb lehetek. Igaza lett edzőmnek, Babinyecz Józsefnek, mert a rövidebb táv ugyan a kedvencem, de alkalmasabb vagyok az ezerötszáz méterre. Ezen a távon ugyanis több lehetőség adódik a javításra, s mivel elég jó a hajrám, így a táv végén behozhatom a lemaradásomat. A célom az, hogy még az idén áttörjem a négyperces határt.
Varga Judit a kilencvenes évek közepétől a magyar atlétika egyik tehetséges versenyzője volt, akinek azonban csak az elmúlt évben sikerült betörnie a nemzetközi élmezőnybe, a tavalyi Európa-bajnokságon 1500 méteren negyedik lett. A kitűnő sorozatát az idén is folytatta, győzött az oszakai Grand Prix-viadalon. Pedig két évvel ezelőtt a visszavonulás gondolatával foglalkozott.
– Judit tehetségét már tizenöt évesen bizonyította, amikor 2:11 percet futott nyolcszáz méteren – magyarázta Babinyecz József. – A tavalyi előrelépése nem volt előzmény nélküli, mert 1998-ban már a fedett pályás Európa-bajnokságon bronzérmet nyert, és abban az évben hétszer ért el 2:01 perces eredményt. A környezetében megfogalmazott elvárásnak azonban nem tudott megfelelni, ez görcsössé tette. A csalódások miatt csökkent a motivációja. Tavaly felköltözött Pestre, ahol edzőtársakra talált, megszűnt az időigényes ingázás Szombathely és a főváros között. A magánéletében is pozitív változás történt. Mindez eredményezte, hogy tehetségének, tudásának megfelelő eredményt ért el.
A befektetők ítéletet mondtak Ukrajna felett
