Az Egyesült Államok megőrizte elsőségét

-ATLÉTIKA- A kilencedik szabadtéri világbajnokság is bebizonyította, hogy nem véletlenül nevezték el az atlétikát a sportok királynőjének. Egy évvel az athéni olimpia előtti vizsgán kiderült, hogy az Egyesült Államok megőrizte világelsőségét Oroszország előtt a sportágban, viszont a korábban nagyhatalomnak számító Németország és Nagy-Britannia visszaesett.

A világbajnokság beharangozó írását azzal fejeztük be, hogy jó lenne, ha párizsi vb a sportról és nem annak rákfenéjéről, a doppingról szólna. Szerencsére a kilencnapos viadal jelentős részében az atléták játszották a főszerepet, viszont az új évezred második világversenyén is bebizonyosodott: a dopping továbbra is befolyásolja az eredményességet. S most nem csupán az amerikai vágtázó Kelli White és Jerome Young meggyanúsítására gondolunk. A német bíróságon is beigazolódott, hogy a hetvenes– nyolcvanas években központilag irányított doppingolás volt az NDK-ban, ezt igazolták az eredmények is, hiszen az első vb-n, 1983-ban a keletnémet atléták huszonkét érmet nyertek, és az NSZK-beliek is hazavittek nyolcat. Az utóbbi években több doppingbotrány rázta meg a világhírű német sportot, amelynek tisztító hatására Németország a párizsi világbajnokságon nagyon mérsékelten szerepelt egy ezüst- és három bronzérmével. Még ennél is feltűnőbb a kínai csoda eltűnése, mert amíg a hatalmas ázsiai ország atlétái 1993-ban nyolc éremmel az élmezőnybe tartoztak, addig a múlt héten két bronzéremmel a 37. helyen végeztek.
A sydneyi olimpia után kezdődő őrségváltás jelentős állomása volt a párizsi világbajnokság, ahonnan olyan korábbi világklasszisok távoztak csalódottan, mint a százméteres síkfutás világcsúcstartója, Montgomery és a címvédő Greene. A huszonkét férfi egyéni versenyszámból csak négyben védték meg világbajnoki elsőségüket. A korábban többször is világelső hármasugró brit Edwards sérülten a döntőbe sem került be, az ötszörös világbajnok diszkoszvető Riedel érem nélkül maradt, és a gerelyhajító cseh Zelezny sem állhatott fel ezúttal a dobogóra. A húsz női címvédő közül csak a magasugró dél-afrikai Cloette, a hármasugró orosz Lebegyeva, a kalapácsvető kubai Moreno és a középtávfutó mozambiki Mutola védte meg elsőségét.
A magyar válogatott az érmek számát tekintve sikeresen szerepelt Párizsban, hiszen a világbajnokságok történetében először fordult elő, hogy atlétáink két ezüstérmet nyertek. A nagy álom, az első magyar világbajnoki cím megszerzése viszont nem sikerült, pedig a diszkoszvető Fazekas Róbert nagyon közel került ehhez, mindössze 68 centiméterrel maradt el a győztestől. Az atlétika nem pontozásos sportág, ezért a számok, az eredmények nagyon sokatmondók. A 21 magyar atléta közül csak hárman, Annus Adrián, Fazekas Róbert és Vaszi Tünde került az első nyolc közé – 2001-ben hatan szereztek pontot –, a gerelyhajító Szabó Nikolett pedig a 12-es fináléba jutott. A középtávfutó Varga Juditnak nem sikerült ugyan a döntőbe kerülés, mert nem volt jó formában, viszont 800 és 1500 méteren is az elődöntőben versenyezhetett. A szakvezetés célkitűzését, a 18 olimpiai pontot nem sikerült elérni, azonban az erőviszonyokat és a magyar atlétika erejét látva a megszerzett tizenegyet is meg kell becsülnünk. A párizsi vizsgán egyértelműen kiderült, hogy atlétáink formaidőzítése ezúttal sem sikerült, hiszen 21 versenyzőnk közül egyik sem érte el az idei legjobbját. Ez pedig több mint figyelmeztető egy évvel az olimpia előtt…
***
A magyar mérleg. Dobos Gábor (100 m) 10,34 (idei legjobbja 10,20), középdöntőben kiesett. Németh Roland (100 m) 10,40 (10,35), középdöntőben kiesett. Pauer Géza (200 m) 21,02 (20,69), előfutamban kiesett. Szeglet Zsolt (400 m) 46,14 (45,47), előfutamban kiesett. 4´100 m (Szeglet, Dobos, Pauer, Gyulai), az előfutamban kizárták. Annus Adrián (kalapács) 80,36 (84,19), ezüstérmes. Botfa Péter (kalapács) 74,75 (80,67), selejtezőben kiesett. Fazekas Róbert (diszkosz) 69,01 (70,78), ezüstérmes. Kővágó Zoltán (diszkosz) 61,31 (66,03), selejtezőben kiesett. Máté Gábor (diszkosz) (65,65), selejtezőben kiesett. Biber Zsolt (súly) 18,99 (19,87), selejtezőben kiesett. Horváth Gergely (gerely) 74,76 (81,55), selejtezőben kiesett. Zsivótzky Attila (tízpróba) sérülés miatt feladta. Tóth Jánost (50 km gyaloglás) kizárták. Varga Judit (800 m) 2:02,20 (1:59,46), középdöntőben kiesett. Varga Judit (1500 m) 4:06,64 (4:02,19), középdöntőben kiesett. Kálovics Anikó (10 000 m) 32:15,96 (31:40,31), 20. lett. Staicu Simona (maraton) 2:34,51 (2:29,59), 32. lett. Szabó Zsuzsa (rúd) 415 (433), selejtezőben kiesett. Vaszi Tünde (távol) 653 (666), 6. lett. Divós Katalin (kalapács) 62,58 (67,40), selejtezőben kiesett. Szabó Nikolett (gerely) 59,84 és 56,98 (62,12), 12. lett.