Az Iránt támogató Oroszország külügyminisztériuma adott ki közleményt arról, hogy Moszkva szerint a három európai ország „provokatív és jogellenes” lépéseket tett.
Ezeknek a lépéseknek semmi közük a diplomáciához, és csak súlyosbítják az iráni atomprogram körüli helyzetet
– olvasható a közleményben. A BT-beli szavazás kapcsán Maszúd Peszeskján iráni elnök pedig hazája állami televíziójában szombaton kijelentette, hogy az ország „túl fog lépni” a szankcióknak az úgynevezett „snapback” eljárás keretében történő bármilyen visszaállításán. Leszögezte: „a snapbackkel elzárják az utat, de az elme és a gondolatok újra megnyitják azt vagy újat építenek”.
Nem tudnak megállítani bennünket. Hajthatnak végre légitámadásokat Natanz vagy Fordó ellen (az Egyesült Államok és Izrael által júniusban támadott iráni atomlétesítmények). Azonban nem veszik figyelembe, hogy emberek építették és építik is újjá Natanzt
– tette hozzá.
2015-ben Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína megkötötte Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást, amelyben Irán vállalta, hogy a szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvényre, és most október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásainak teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Irán a nyugati országok gyanúja szerint atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán tagad, és védelmezi a polgári célú atomprogramhoz való jogát. Tárgyalások és számos figyelmeztetés után, néhány héttel a 2231. határozat által ratifikált megállapodás lejárta előtt Franciaország, Nagy-Britannia és Németország augusztus végén elindította a snapback eljárást, amelynek keretében 30 napon belül vissza lehet állítani a szankciókat.
