Erdei Zsolt nincs híján – sosem volt – az önbizalomnak. Joggal optimista, hiszen amióta az Universum Box Promotion hivatásos öklözője, jószerivel csak kellemes élmények érték. Alapvetően azért, mert az eddigi összecsapásait egytől egyig megnyerte, 16-szor emelték a kezét a magasba.
Úgy látszik, most sem lesz másként, legalábbis ezt vallja a bunyós, akit útban a szombati mérkőzés színhelye felé értünk el.
– Talán még egyetlen találkozóra sem sikerült ilyen jól a felkészülésem. Ez pedig azt jelenti, hogy győzelmet várok, a spanyol Juan Nelongo Pérezen mindenképpen úgy kell túljutnom, hogy megint az én kezem legyen fent – mondja Erdei, aki kifejezetten szereti a Tisza-parti várost, s nem csupán azért, mert az valóban szép, hanem azért is, mert „itt ismerkedtem meg a barátnőmmel, Edittel, akivel azóta is tökéletes a kapcsolatunk. Így aztán ha másért nem, hát a hely szelleme miatt is a maximumot kell nyújtanom”.
Szeged készen áll a szombati gálára, amelynek természetesen a főmeccse lesz a 23 órakor kezdődő Erdei–Pérez összecsapás. A találkozót a WBO interkontinentális bajnoki címéért rendezik, Zsolt harmadszor védheti meg az övét.
„Jól ismerem a spanyolt – ha nem is őrült, de nagyon szeret nyerni –, többször is kesztyűztünk Hamburgban az Universum edzőtermében, így aztán nagy meglepetést nem tartogathatunk egymás számára. A lényeg, hogy vagy öt centivel magasabb nálam, ahogy mondani szokták, jövős bokszoló, tehát az első pillanattól nagyon kell figyelnem. Ja és még valami: erős is…”
Az edző, a mester, Fritz Sdunek több mint egy hónapot edzőtáborozott Erdeivel, s ez alapján is az a véleménye, hogy Szegeden is nyerni kell – legalábbis ezt állítja a magyar bunyós.
„Amikor befejeztük a tiroli edzőtáborozást, Sdunek olyan elégedett volt, hogy azt mondta, ritkán sikerül ilyen jól egy táborozás. Én is úgy érzem, hogy tökéletes volt. Csak a bunyóra, az edzésekre kellett koncentrálnom, bár egy kicsit a melegre is, mert júliusban arrafelé is negyven fok körül volt, hiába bújtunk el a hegyek közé. Ennek köszönhetően viszont egy-egy tréningen annyit adtam le, hogy szinte már ott a versenysúlyomnál voltam, fogyasztanom alig kellett. Most is csak egy szűk kiló van rajtam, ami gyakorlatilag semmi. Akár már ma ringbe mennék.”
Addig azonban van még négy nap, s Erdeire is vár még egy kevés munka, ami azonban már csak gyerekjáték lesz a tiroli szenvedés után. Szerdán könnyű mozgás, aztán csütörtökön már a fotósoknak és az újságíróknak mutogatja magát, pénteken mérlegelés, hogy aztán szombaton este a szegedi sportcsarnok közönsége is láthasson egy „Madár-röptét” – Erdei módra.

Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását