Buday Dániel még bízik a csodában

Kézilabda Normális esetben minden sportoló boldog, amikor csapatával kupagyőzelmet arat, ám Buday Dánielnek, a veszprémi férfi kézilabdacsapat irányítójának a május 22-i Magyar Kupa-döntő után nem sok oka volt az örömre. Hiába győzött klubja a Szeged ellen, a válogatott játékos megsérült, veszélybe került az athéni szereplése.

Sütõ-Nagy Zsolt
2004. 06. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Drámai pillanat volt, hiszen az utolsó percekben, amikor a rossz mozdulat miatt a térdszalagok részlegesen elszakadtak, már eldőlt a kupa sorsa, s akár a kispadról is nézhette volna a találkozót. Másnap dr. Csordás József megműtötte Budayt, ám az olimpiai szerepléssel nem biztathatta.
– Tíz napig sínben volt a lábam, azóta egy olyan rögzítőkötés van rajta, ami megengedi, hogy tíz-tizenöt fokos szögben hajlítsam – mesél a gyógyulásáról az irányító.
– Így azért könnyebb, mintha gipszben lenne. Azt mondták, hat hét után kezdhetem el az óvatos mozgást, s ha minden rendben van, akkor július 29-én, amikor Veszprémben folytatódik a válogatott olimpiai felkészülése, én is bekapcsolódhatok. Még teljesen nem mondtam le az athéni szereplésről.
Buday Dániel ugyan rendkívül bizakodóan s fegyelmezetten várja a gyógyulását, ám még a szakemberek közül is kevesen ennyire optimisták. Őt azonban a balszerencsés sérülés nem törte meg.
– Igyekszem pozitívan felfogni azt, ami velem történt – folytatja a Szegeden nevelkedő, s tavaly Veszprémbe igazoló játékos. – Lehetett volna rosszabb is, mert teljes szakadás esetén egy egész évet is kihagyhattam volna. Nem tartozom a szerencsés játékosok közé, mert két éve Szegeden egy gerincsérülésre egy teljes esztendőm ráment, az idén kezdtem formába lendülni, s most ez a lendület megtört.
A 23 éves tehetséges kézilabdázó esete ismét rámutat arra, mekkora terhelésnek is vannak kitéve a legjobbak, s emiatt elsősorban a szezon vége felé már könnyebben érhetik sérülések a kulcsjátékosokat. Buday meghatározó szerepet játszott a Veszprém bajnoki, kupa- és Bajnokok Ligája menetelésében, ezenkívül egyik oszlopa a válogatottnak. Különösen fontos pontja, hiszen az irányítók közül ő az, aki előbb Szegeden, majd Veszprémben folyamatosan együtt játszott és edzett az átlövőkkel, akiknek a megfelelő kiszolgálása döntően befolyásolhatja a férficsapat olimpiai szereplését.
– Mivel a klubnál és a válogatottban is folyamatosan pályán vagyok, védekezésben és támadásban egyformán játszom, nagyobb a terhelésem, mint másoknak. Biztos benne van a fáradtság is, de a történtekért a balszerencsét okolhatom, egy ártatlan helyzetben tapadt le a lábam. Egyelőre csak szoríthatok a srácoknak, s a vb-selejtezőt borzasztó volt tehetetlenül nézni. Nem állítom, hogy velem továbbjuthattunk volna, de esetleg lendíthettem volna a csapaton. Most nincs más, mindenben az orvosokra hagyatkozni, s bízni, bízni…



Együtt érző kapitány. Ha Buday Dániel szóba kerül, Skaliczki László szövetségi kapitány elsősorban nem azon bosszankodik, hogy a csapata egyik motorja kiesett a felkészülésből, hanem a játékost sajnálja: – Dani nagyon sokat tett azért, hogy a válogatott ott lehessen az olimpián, s nagyon sajnálnám, ha nem játszhatna Athénban. Erre pedig jelenleg kicsi az esély, mert lehet, hogy csak túl későn kapcsolódhatna be a gyakorlásba. Az elmúlt egy esztendő alatt érettebb, rutinosabb lett, látványosan fejlődött, s egy meghatározó játékost veszíthetünk vele. Támadásban és védekezésben is nehéz lesz pótolni, egy kicsit át kell alakítani a játékunkat, márpedig ehhez nagyon rövid az idő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.