Széchy Tamás 1931. március 27-én született Gyulán. A Gyulai Medosz, majd a TFSE atlétája, súlyemelője volt, 1962-ben pedig a KSI vízilabdacsapatánál kezdett dolgozni. 1966-tól a KSI úszószakosztályának vezetőedzője, alapítója. 1969-ben javaslatára bevezetik az úszósport korosztályos versenyrendszerét. Az erre épülő sikersorozat kezdeteként Hargitay András ifjúsági Eb-aranyat nyert, majd 1972-ben a müncheni olimpián ő lett az első ötkarikás érmes a tanítványai közül. Széchy 1973-ban lett mesteredző, majd 1976-tól a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya. Az 1980-as olimpián Wladár Sándor nyeri a Széchy-csapat első ötkarikás aranyérmét. Az 1988-as szöuli olimpián Darnyi Tamás kétszeres aranyérmes, Szabó József pedig 200 mellen első. 1988-ban Állami Díjat kapott. 1992-ben Barcelonában Darnyi megvédi mindkét aranyát, Széchy megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 1993-tól az úszószövetség alelnöke. Az 1996-os atlantai játékokon Rózsa Norbert révén a hetedik, Czene Attila jóvoltából a nyolcadik olimpiai arany is megszületik. Széchyt hatszor választották meg az év edzőjének, 2001-ben Gerevich Aladár Emlékérmet vehetett át. Ebben az évben Bay Béla-díjat, majd MOB-érdemérmet is kapott.
ÉREMESŐ. OLIMPIÁK: 1972, München: 3. Hargitay András (400 vegyes). 1980, Moszkva: 1. Wladár Sándor (200 hát), 2. Verrasztó Zoltán (200 hát), 2. Vermes Albán (200 mell), 3. Verrasztó Zoltán (400 vegyes) 1988, Szöul: 1. Darnyi Tamás (200 vegyes), 1. Darnyi Tamás (400 vegyes), 1. Szabó József (200 mell). 1992, Barcelona: 1. Darnyi Tamás (200 vegyes), 1. Darnyi Tamás (400 vegyes), 2. Rózsa Norbert (100 mell), 2. Rózsa Norbert (200 mell), 3. Czene Attila (200 vegyes). 1996, Atlanta: 1. Rózsa Norbert (200 mell), 1. Czene Attila (200 vegyes). 8 arany-, 4 ezüst- és 3 bronzérem.
VILÁGBAJNOKSÁGOK: 1973, Belgrád: 1. Hargitay András (400 vegyes), 2. Verrasztó Zoltán (200 hát). 1975, Cali: 1. Hargitay András (200 vegyes), 1. Hargitay András (400 vegyes), 1. Verrasztó Zoltán (200 m hát). 1978, Nyugat-Berlin: 3. Hargitay András (400 vegyes), 3. Verrasztó Zoltán (200 hát). 1982, Guayaquil: 2. Wladár Sándor (200 hát). 1986, Madrid: 1. Darnyi Tamás (200 vegyes), 1. Darnyi Tamás (400 vegyes), 1. Szabó József (200 mell). 1991, Perth: 1. Darnyi Tamás (200 vegyes), 1. Darnyi Tamás (400 vegyes), 1. Rózsa Norbert (100 mell), 2. Rózsa Norbert (200 mell), 3. Darnyi Tamás (200 pillangó). 1994, Róma: 1. Rózsa Norbert (100 mell), 1. Rózsa Norbert (200 mell), 3. Czene Attila (200 vegyes). 1998, Perth: 3. Rózsa Norbert (200 mell), 3. 4´100 vegyesváltó (Czene Attila, Rózsa Norbert, Horváth Péter, Zubor Attila). 12 arany-, 3 ezüst- és 6 bronzérem.
Magányosan, keserűen
Kék szobában, kék fotelben örökre elaludt Széchy Tamás. Néhány évvel ezelőtt ebben a fotelben ülve, tőle szokatlan módon, kissé meghatódva árulta el utolsó kívánságát: „A medence partján, stopperórával a kezemben szeretnék meghalni.” Majd a tőle megszokott módon hozzátette: „De nem engedik a gazemberek!”
Ez az ellentmondás jellemezte az egyik legeredményesebb magyar edző hangulatát, aki 25 évig olimpiai és világbajnoki érmekkel védte az alkotáshoz való jogát és lehetőségét a magyar úszósportban. Úszópápának nevezték el, de inkább hadvezér volt, aki harcolt a versenyzőiért, az anyagi lehetőségekért. Mindent alárendelt a sportnak, ha kellett, az uszodában aludt.
Sokszor, sokan feltették Széchy Tamásnak a kérdést: Mi a sikerének a titka? Ilyenkor beszélt mikro- és makrociklusokról, pontos választ azonban sosem adott, legfeljebb ellesni lehetett. Nyolc éve, az atlantai olimpia előtt történt. Az Öreg – ahogy a tanítványai nevezték – reggel formaruhapróbára ment, ezért kollégája vezette az edzést a Komjádi uszodában. Az edzés végére érkezett meg a mester, aki észrevette, hogy kicsit eltérnek az általa megadott edzéstervtől. Megtehette volna, hogy elnéző, de ehelyett mindenkit kiparancsolt a vízből. „Tönkre akarjátok tenni a művemet!” – kiabálta, majd a tanítványainak az edzés második felét újra végig kellett csinálniuk. Akkor úgy gondoltam kívülállóként, hogy kicsinyes volt, de amikor néhány hét múlva Czene és Rózsa olimpiai bajnok lett, tehát Széchy ismét betett két aranyat a magyar sport kincsestárába, beláttam, a könnyebb út nem vezet a csúcs felé.
Kellene szépíteni, kollégái közül többen irigyelték, nem kedvelték, s azt hangoztatták, állítsanak szobrot Széchynek, de már távozzon. Így aztán amikor 69 évesen, 20 év után érem nélkül érkezett haza a sydneyi olimpiáról, száműzték a medence partjáról, s ezzel kimondták a halálos ítéletét. Nem járhatott ugyanis hajnalban – ahogy ő mondta – az első otthonába, a Komjádi uszodába, ezért önmaga foglya lett a víz színét idéző kék színű szobájában. Az egyetlen örömet az jelentette a számára, ha volt tanítványai meglátogatták, bár közülük is maradt adósa bőven.
Díjakat, uszodákat fognak majd elnevezni róla. Megérdemelten, mert mint edző mindent elért, tanítványai húsz aranyérmet nyertek a világversenyeken. Mégis hagytuk, hogy magányosan, keserűen aludjon el… (S. M.)
