Még hogy nem kapnak elegendő figyelmet a magyar élsportolók az olimpia elmúltával! Szerencsére a hazai döntéshozók gyorsan felismerték, hogy nem elég csak szóban példaképnek nevezni a legjobbakat, ki is kell őket állítani mindenki elé; Szilágyi Áronékat ma már folyamatosan látjuk, amint a tévében mindenkit megkérnek, hogy az ő örömükre minden héten sportoljunk háromszor legalább. És jól is van ez így.
Van, aki aztán London után úgy került a figyelem középpontjába, hogy hiába nyerte rommá magát a korábbi világversenyeken, az olimpián arany nélkül maradt, amit iszonyú csalódásként élt meg, ráadásul – miképp a szakítós lányok vannak a hajvágással – talán némileg zaklatott idegállapotban radikális döntést hozott (?) az egész életével kapcsolatban. A vajdasági születésű, szerb-horvát származású Douchev-Janics Natasáról van szó, aki szeptember 30-áig kell hogy eldöntse: szerb színekben folytatja-e, vagy nekivág gyarapítani három ötkarikás aranyat is tartalmazó éremgyűjteményét.
És olyan is akad – róla lesz most szó –, akiről úgy „kell” kizárólag sportsikerei miatt írni, hogy egyéb összefüggésben már nem kell szóba hozni – ugye nem sokan emlékeznek már a Super Rudi-s reklámból Benedek Tiborra?
Benedek, visszavonuló, edző, játékos, kapitányjelölt
A háromszoros olimpiai bajnok balkezes szupersztárról a nyár eleje óta rengeteg história „ment”, de mindegyik szigorúan a sportszakmai jövőjét érintette: a Reccóban 2012 nyarával befejezte az aktív klubvízilabdát is (a nemzeti csapatnál már három esztendeje nem játszik, annál fontosabb láncszeme a Kemény Dénes vezette férficsapatnak), majd elköteleződött az olaszok fiókcsapatánál (Camogli) edzőként. A főszponzor elpárolgása után azonban világossá vált, nem maradhat a válságzónában Benedek Tibor, így az ötödik hellyel zárult olimpiai szereplés után új helyzet állt elő. Felerősödtek a hangok, amelyek Kemény Dénes utódjára tippelgettek, a jelöltek között pedig bizony egyre inkább ott volt Benedek neve. A vízilabdázó szeptemberben mégis úgy döntött, hogy mivel úgy imádja a vízilabdázást, bizony a Honvéd kötelékeiben folytatja az edzéseket – a már korábban csatlakozott Steinmetz Barnabás, Kiss Gergely, Gergely István, illetve Kásás Tamás mellett. Érdekesség a dologban, hogy az olimpiai felkészülés során még az MNO azon kérdésére, hogy nem fáj-e, hogy nem tempózik együtt a régi társakkal, hűvösen csak annyit mondott: ő már harmadik éve segédedző a csapatnál. Félreértés ne essék: éljen (és játsszon is) soká Benedek Tibor!
Kemény Dénes aztán néhány napja meghozta a döntést: nem hosszabbítja meg december 31-én lejáró kapitányi szerződését. A távozó szakember előzetesen informális, majd szerdán hivatalos formában is beszélt a távozás mikéntjéről. Szerződését kitölti, a szövetségtől mindössze annyi könnyítést kér, hogy a válogatott két segédedzője, Benedek és Mátéfalvy Csaba mellé már ne kelljen a kispadra ülnie a két, egy hónap múlva esedékes világligameccsen Olaszország és Románia ellen. A szövetség természetesen belement az engedménybe, és elfogadta a kapitányi beszámolót (és egy, a 2013-as vb-ig szóló felkészülési ajánlást), valamint a javaslatot arra, hogy Benedek lehessen a következő, nyúlfarknyi időszakban a magyar csapat kapitánya. A honi szövetség tisztújító elnöksége egyébként még karácsony előtt összeül majd azért, hogy januártól kijelölje az új szövetségi kapitányt. Benedek Tibor csütörtökön, a köztévé reggeli műsorában nyilatkozott arról, milyen érzések kavarognak most benne.
Együtt mindenkivel, de van-e fiatal
– Nagyon vártam, hogy ez bekövetkezzen. Most kaptam egy egyhetes lehetőséget, hogy dolgozzak egy új csapat mellett, erre szeretnék igazából koncentrálni. Hogy januártól, új elnökséggel, új kapitánnyal mi jön, az nagyon nehéz kérdés. Számomra már az is megtisztelő, hogy ez alatt az időszak alatt ott ülhetek a magyar válogatott kispadján – vágott bele Benedek Tibor, aki azt is elmondta, a világligameccsek előtti felkészülés, a játékosok kiválasztása közös lesz még Kemény Dénessel, illetve a klubedzőkkel és az utánpótlásban dolgozó szakemberekkel.
A nagy elképzelés sok lába közül az egyiket mintha már előre – önkéntelenül is – kirúgta volna az utánpótlást pátyolgató Horkai György. Az MVLSZ elnökségi ülésén ugyanis felállt, és azt mondta, „sajnos a mostani csapatban nincs olyan istenadta tehetség, aki azonnal helyet követelne a felnőtt válogatottban”. Ha nincs, hát nincs, mindenesetre a helyzet még változhat, ha valakit eléggé felpaprikáz, hogy a sportirányítás nem sorolja a válogatottszintű játékosok közé. Igazából Benedek Tibor is erre vágyik.
Eb = olimpia
– Itt több dologról van szó. Először is meg kell szüntetni azt a gondolkodást, hogy négyéves ciklusok vannak. Az Európa-bajnokságnak pontosan ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint egy olimpiának. Évről évre kell koncentrálni, túl messze van Rio, hogy az járjon a fejekben. Akiket például most be fogunk hívni a két világligameccsre, az olaszok és a románok ellen, a maximumot nyújtva már most megkezdhetik elhalványítani az eddigi olimpiai bajnokok tündöklését. A játékosoknak pedig a bajnoki meccseken is alkalmasnak kell lenniük arra, hogy ezt bizonyítsák – vélekedik a sportág iránti elképesztő alázattal az átmeneti kapitány.
Benedek hiteles képviselője az átmeneti időszak utáni nagy ugrásnak. Mint mondja, amikor ő bekerült a válogatottba, akkor nagyon sokáig nem volt még eredmény. – Most azért már egy bronzérem sikerült. De nem is a bronzéremmel van a baj: egy korosztály öregedett meg, és ennek a korosztálynak a sikerével, megöregedésével nagyon sokan nem kaptak lehetőséget. Ezt itt és most kell megoldani, más országokban ez elvehet 10-15 évet, a leendő magyar kapitányra majd az vár, hogy ezt minél kevesebb időre csökkentse.
Benedek mindent meg fog tenni a melóért
A decemberi döntésre így készül: – Sokan engem javasolnak és sokan engem tartanak a megfelelő személynek. Két-három hónap van addig, amíg kijelölik az új elnökséget és a kapitányt, lesznek jelöltek rajtam kívül, az elnökség pedig jelöl. Én mindent megteszek azért, hogy a munka az enyém legyen.
A lehetősége meglesz neki, a világligában öt év után szerepel újra a magyar válogatott, Olaszországtól viszont a 2012-es olimpiai negyeddöntőben szenvedett vereséget.
