– Árulja el: miért Norvégia?
– Voltak szervezésbeli kötelezettségeink, ez az egyik magyarázata, hogy a norvégokat hívtuk. Másfelől semmiképpen nem felhozó meccset szerettünk volna játszani, inkább felkészítő jellegűt, aminek pedig tökéletesen megfelel ez az erősségű ellenfél.
– Mivel tudná meggyőzni a mezei szurkolót, hogy ez nem egy tét nélküli, a játékosoknak csupán nyűgöt jelentő találkozó?
– Az a helyzet, hogy a válogatott keret borzasztó kevés időt tud közösen eltölteni egy naptári évben, így minden, UEFA által felkínált időpontot meg kell ragadnunk, hogy együtt legyünk. Nézzük csak a jelenlegi helyzetet: hétfőn a regenerációra fektettük a hangsúlyt, hiszen a hétvégi bajnoki forduló után erre volt szüksége a játékosoknak. Kedden edzettünk, szerdán pedig már pályára lépünk. Ez rettentően zsúfolt program. Ahhoz, hogy rutinosabbá, érettebbé váljon a válogatott játéka, rengeteg gyakorlásra, éles meccsre van szükség, no meg több együtt töltött napra. Persze a zsúfolt naptárral, a kevés együtt töltött idővel nem csak nekünk kell megküzdenünk, hanem szinte az összes válogatottnak.
A sorminta alapján szerda este kapott gól nélküli, győztes meccsen kell elhagynia a Puskás-stadion gyepét a magyar labdarúgó-válogatottnak. Magyarország–Norvégia idényzáró, este fél 9-től – percről percre az MNO-n.
OLVASSA EL BEHARANGOZÓ ÍRÁSUNKAT!
– A meghirdetett keret alapján nem akar kísérletezni, újabb futballistákat próbálgatni, pedig egy ilyen meccs akár erre is alkalmas lehetne. Minden posztra megtalálta a megfelelő játékost?
– Munkám kezdetén rengeteg poszton cserélődtek a játékosok, túlnyomó részben 23 éven aluliak érkeztek a kerethez. Úgy gondolom, hogy komoly kísérletezésre már nincs okom, hosszú távon megvan a csapat gerince. Csupán kisebb változtatásokban gondolkozom, így hívtam be például a keretbe a szombathelyi Guzmics Richárdot.
– És mit szól Kovács István játékához?
– Egyre több lehetőséget kap a Videotonban, ami csakis a javára válik. Ha tudja tartani az utóbbi időben mutatott szintet, és ki tud harcolni magának állandó szerepet a klubjában, akkor joggal pályázhat a válogatottmeghívóra.
– A legfrissebb FIFA-ranglistán a 30. pozíciót foglaljuk el, vagyis a számok alapján pótselejtezős helyen kellene végeznünk a csoportban. Azzal együtt, hogy pillanatnyilag másodikok vagyunk, még mesésebbnek tűnik a helyzet. Valóban a továbbjutásra pályázik a nemzeti tizenegy?
– A számoktól függetlenül tisztában vagyunk vele, és a szurkolók is biztosan tudják, hogy csoportbeli ellenfeleink futballkultúráját figyelembe véve nem vagyunk olyan előkelő helyen, mint azt az eredmények mutatják. Jelenleg jobban állunk, mint az elvárható lenne a csapattól. Ki kell jelenteni, hogy csakis bravúrok árán végezhetünk a záráskor a második helyen. Az viszont biztos, hogy ezekről a bravúrokról semmiképp sem szeretnénk lemondani.
– Még mindig úgy látja, hogy pontot kell csennünk Hollandiától, hogy pótselejtezős helyen végezzünk?
– Annak a csapatnak, aki ezt a bravúrt végre tudja hajtani, nagyobb esélye lesz a továbbjutásra, inkább így fogalmaznék. Komoly esélyét látom annak, hogy keresztbeverések lesznek a csoportunkban, a románok például isztambuli győzelmükkel már felborították a papírformát. A magyar–török–román–észt négyesből mindenki verhet mindenkit.
– Komolyan azt gondolja, hogy az észtek még most is feltámadhatnak? Négy meccsen egyetlen gólt tudtak lőni, azt is a pofozógép Andorra ellen.
– Ennek ellenére biztosra veszem, hogy javítanak, és fognak még pontokat csenni az előttük állóktól.
– A Huszti-ügy elcsendesülését követően hosszabb interjúnkban kiemelte: olyan egység uralkodik a csapat háza táján, mely megveti az alapjait a komolyabb eredményeknek. Szalai Ádám a hollandok ellen kispadozott, majd bírálta önt emiatt. Ennek ellenére szilárdnak tartja ezt az egységet?
– Igen. A hollandoktól elszenvedett vereséget követően finoman fogalmazva összezárt a közösségünk. A közösen vallott morális és szakmai értékek segítettek abban, hogy átsegítsük egymást ezen a kudarcon, és ennek rögvest bizonyítékát adta a csapat Észtország és Törökország legyőzésével. A csapat pályán és azon kívül mutatott hozzáállását abszolút pozitívnak értékeltem.
– Szóval akkor közelében sem vagyunk egy újabb Huszti-ügynek?
– Nem. A csapat előremutató hozzáállását nemcsak most érzem megfelelőnek, hanem az elmúlt két évben is ilyennek láttam. Nálunk ez már egy alap, erre lehet építeni.
– 8 meccs, 4 győzelem, 3 döntetlen és 1 vereség. Hogyan értékeli az évet 2012 végéhez közeledve?
– Úgy gondolom, hogy az előttünk álló feladat megoldása a legfontosabb, így most a norvégok legyőzése. A törökök felett aratott siker már a múlté, amiből érdemes táplálkozni, de nem szabad megragadni ezen a szinten. A célunk most az, hogy az idei utolsó meccsen megerősítsük a szurkolók hitét a csapatban, és bebizonyítsuk, érdemesek vagyunk a szeretetükre. Örömet szeretnénk szerezni az országnak, ezért ugyanis komoly felelősséggel tartozunk.
– Mindezeken túl elégedett az idei teljesítménnyel?
– Még nem fejeztük be az évet, úgyhogy ennek a kérdésnek a megválaszolásával várjuk meg a Norvégia elleni meccs végét.
