„A nyolcmillió euró elenyésző összeg ahhoz képest, amit Ázsiában ez idő alatt kerestek a csalók” – mondta Chris Eaton, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korábbi biztonsági vezetője, aki szerint naponta hárommilliárd euró értékben fogadnak világszerte sporteseményekre, s ennek az összegnek a nagy részét a Föld legnépesebb kontinensén játsszák meg. Eaton szerint mindenkinek muszáj foglalkoznia a problémával, amit az ázsiai illegális fogadások jelentenek.
Magyar szálak
A hazai bundaügyekben korábban 42 ember került gyanúsítottként a nyomozók látókörébe, edző, valamint játékvezető is érintett volt. B. Istvánra korábban börtönt is kiszabtak, nemrégiben pedig megjelent az első magyar bundakönyv is. Bunda gyanúja vetült egyébként a 2006-os magyar–olaszra is, melyet a magyar válogatott 3–1-re megnyert, Várhidi Péter elmondta, nem lepődne meg, ha a gyanú bebizonyosodna.
Az Ekstra Bladet dán lap információja szerint a 2009. szeptember 17-én az Anfield Roadon játszott Liverpool–DVSC-TEVA BL-csoportmérkőzés is a 380 feltételezett meccs egyike, amelyeknek az eredményét a szingapúri központú nemzetközi bűnszervezet manipulálta.
Román lapértesülések szerint két magyar labdarúgó, Sebők Vilmos és Miriuta Vasile is érintett lehetett egy fogadási csalásban még 2002-ben. A két magyar ekkor a német Energie Cottbusban játszott.
Húszéves szabadságvesztés lehet a törvényi maximum Magyarországon azzal szemben, akit jogerősen elítélnek a nemzetközi bundabotránnyal összefüggésben – Borbély Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) jogi igazgatója és szóvivője szerint azonban ennyit szinte bizonyosan nem fognak kapni az elkövetők.
A kontinensen már nagyon régóta komoly gond a fogadási csalás, s ugyan az érintett ázsiai országokban próbálnak harcolni a csalók ellen, ám csak részsikereket érnek el. Malajziában például az 1990-es években több mint 100 játékost tiltottak el a helyi bundabotrány kapcsán, tavaly pedig 18 junior futballistát büntettek bundázás miatt. Dél-Koreában néhány hete 41 élvonalbeli játékost tiltottak el örökre, annak a botránynak végén, amely miatt a helyi kormány a pontvadászat beszüntetésével is megfenyegette a szövetséget.
Ahol a futball része a csalás
A korábbi ausztrál válogatott labdarúgó, Craig Foster a Sydney Morning Heraldban megjelent szerdai írásában fejtette ki, hogy amikor az 1990-es évek elején játszott Délkelet-Ázsiában, azzal szembesült, hogy ott a futball része a csalás. „Olyan közegbe kerültem, ahol a játékosok nem a győzelemért vagy a csapatukért léptek pályára, hanem különböző fogadási szindikátusok fizettek nekik, hogy a megfelelő eredmények szülessenek a meccseken” – írta Foster.
Az Europol hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a nemzetközi bundabotrányban egy nemzetközi bűnszervezet a gyanú szerint az Európai Unió országaiban mintegy 380, Európán kívül pedig további 300 futballmérkőzést bundázott meg. Magyarországon ötven embert gyanúsítottak meg 33 labdarúgó-mérkőzés eredményének manipulálása és az ezzel kapcsolatos fogadási csalás ügyében.
