A feladat ismert: a hat csapatból kettő feljut az elitbe, a régi besorolás szerinti A csoportba, egy pedig kiesik a divízió I/B-be. (A legjobbak tornáját már évek óta egyszerűen világbajnokságnak nevezik, a második vonal megkülönböztetésül kapta a magyar fülnek kissé idegenül csengő divízió I elnevezést.)
A világranglista pontos tájékozódást ad az esélyek felől: Olaszország a 16., Kazahsztán a 17., Magyarország a 19., Nagy-Britannia a 21., Japán a 22., a Koreai Köztársaság pedig a 28. Ebből kitűnik, a koreaiak kicsit kilógnak a mezőnyből, a többiek között nincs jelentős különbség. Az előzetes nyilatkozatok alapján öt csapat ennek megfelelően a feljutás céljával vág neki a tornának, csupán Korea lenne elégedett már az ötödik hellyel is.
A magyar válogatott mai ellenfelével, Nagy-Britanniával változatos kimenetelű meccseket vívott nem csak a rég-, hanem a közelmúltban is. Csak a legutóbbi két vb-mérkőzést felidézve: 2010-ben (elsősorban Hetényi Zoltán bravúrjainak köszönhetően) 2–0-ra legyőztük a briteket, tavaly viszont 5–4-re kikaptunk tőlük. Az összesített mérleg magyar szemszögből 15 győzelem, 1 döntetlen, 11 vereség.
Mint általában, a magyar válogatott idén is sokkal alaposabban készült a világbajnokságra, mint a brit. A mieink két héten át edzőtáboroztak ideális körülmények között – sőt Rich Chernomaz szövetségi kapitány négynapos etapokban lényegében végigdolgozta a márciust a keret gerincét adó fehérváriakkal –, a szigetországiak viszont csupán három napos összetartás után érkeztek meg Budapestre s kvártélyozták be magukat a Hotel Stadionba. A mieink e tekintetben szakítottak a szokásokkal, a Margitszigeten vertek tábort annak érdekében, hogy pihenőidőben minél távolabb kerüljenek a vb zajától.
A két felkészülési mérkőzés – Lengyelország ellen 4–2, Japán ellen 7–0 – is arról árulkodik, jól sikerült a magyar csapat felkészülése. Noha a dunaújvárosiak érthetően sérelmezik, hogy egyetlen hokisuk sem került be a válogatottba, Rich Chernomaz számára az jelentette az igazán komoly dilemmát, hogy melyik két kapust nevezze a vb-re. A tudás és a tapasztalat Szuper Levente és Hetényi Zoltán mellett szólt, csakhogy előbbi egy éven át nem védett tétmérkőzésen, utóbbi pedig az Egyesült Államokból rendőrségi ügy miatt tért haza hamarabb a tervezettnél. S van itt még valami: a magyar válogatott alapvetően baráti társaság, e két kapus azonban nem szívesen cseresznyézik egy tálból. Csapatunk kanadai kapitánya péntek késő este váratlan döntésként a Japán ellen parádézó Hetényit kihagyta a vb-keretből. Indoklásként röviden annyit mondott: nem külső nyomásra (értsd: a folyamatban lévő rendőrségi ügy miatt), hanem „belső faktor” alapján. Ezt csak úgy fordíthatjuk le, hogy Hetényi nem igazi csapatember. (Szó, ami szó, tavaly annak dacára nem csatlakozott a válogatotthoz, hogy akkori klubja, a finn Jokerit már kiesett a rájátszásból.) De az sem kizárt, Chernomaz Hetényi és Szuper közül utóbbira tette le a voksát, s annak érdekében, hogy a két játékos közötti feszültség ne rontsa Szuper teljesítményét, inkább kihagyta Hetényit.
De ez már csak a múlt. Ma a britek ellen biztosan Szuper Levente áll a kapuban. A világbajnokságon 1998-ban, a hazai rendezésű C csoportos vb-n debütált, immár 32 éves hálóőr emlékeim szerint válogatott mérkőzésen még egyszer sem mondott csütörtököt. Tartsa meg eme jó szokását!
