A holland klasszisoknak kedvelt úti céljuk Magyarország, járt már hazánkban Remy Bonjasky, Ernesto Hoost, Peter Aerts, most pedig a több mint kétméteres világsztár, Semmy Schilt teszi tiszteletét a Hell Energy meghívására. A németalföldi óriásnak nem lesz idegen a környezet, járt már Magyarországon.
„Nagyon tetszik az ország, azt tapasztaltam, hogy az emberek kedvesek és türelmesek egymással. Az ételek igazán finomak, csak jó emlékeim vannak az országról, biztos vagyok benne, hogy a szeptember 28-ai gála után a pozitív tapasztalataim csak gyarapodnak – fogalmazott Schilt. – Nagy hagyománya van a K–1-viadaloknak Budapesten, több ízben is rendeztek már európai selejtezőket. Most a rendvédelmi szervek budógálájára érkezem, nálunk is van hasonló, de ott nem övezi akkora érdeklődés a viadalt, mint Magyarországon. Csak jókat hallottam a versenyről, megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek.”
A holland versenyzők kimagasló eredményeket érnek el a K–1-szabályrendszerben, Semmy szerint nincs különösebb titok. Persze nem hátrány, ha két méter fölött van az ember. „Nálunk nagy hagyománya van a sportágnak, az edzőtermek tömve vannak, folyamatos az utánpótlás. Nekünk, hollandoknak jók a testi adottságaink, magasak és erőteljesek vagyunk. Csak rám kell nézni!” – érkezik a poén.
Semmy Schilt a K–1 legnagyobb klasszisai közé tartozik, négyszer hódította el a világbajnoki címet. Azt mondják, sokkal nehezebb megtartani, mint megszerezni a bajnoki övet, több alkalommal csak a kiemelkedő tudású harcosok tudnak a csúcsra jutni: „Amikor az ember megnyeri a világbajnoki címet, azzal együtt az erőt is megnyeri, amely tovább hajtja az edzéseken, motivációban nincs hiány. Ha pedig befejezzük a karriert, a vb-cím kötelez a tapasztalatok, a tudás továbbadására. Nagyon szeretek szemináriumokat tartani, ahol nemcsak érdekes embereket, de sok különböző kultúrát is megismerhetek.”
S bár az egykori extraklasszis 2013-ban szögre akasztotta kesztyűit, és már 40 éves, nem zárta ki a folytatás lehetőségét, s akár egy magyar felkérést is megfontolna: „Mindig azt szoktam mondani: soha ne mondd, hogy soha!”
