Elhunyt Sándor Csikar

A magyar futballhistória talán legkiválóbb jobbszélsője kegyvesztett lehetett, de kedélyvesztett nem.

Az ő karrierjét és kedélyét azonban nem lehetett kettétörni; a Sebes-éra után még 57-szer volt válogatott, nagyrészt csapatkapitányként, mert Puskástól ő örökölte a karszalagot. Még az 1962-es vb ugyancsak sokra hivatott magyar ötösfogatában is villogott, 36 évesen, 1964-ben, mai futballunk és az MTK számára is örökre meghódíthatatlan magasságban, európai kupadöntővel zárta le pályafutását. Amely a kártyaasztalnál és a lóversenypályán azért visszhangos sikerekkel folytatódott. Természetes és utánozhatatlan intelligenciáját, humorát néhány alkalommal magam is megcsodálhattam, amikor a Magyar Nemzet szerkesztőségében felhívott telefonon, és rövid jellemzéseket adott napjaink futballjáról. A legutóbbi alkalommal már riadtan észleltem, hogy a csillogó kedély és elme hanyatlik, de még akkor is, így is élmény volt beszélgetni az emberrel, akiről szöget neveztek el.A Csikar- vagy Sándor-szöget, amelyet természetesen nem a falba vertek, hanem a hálóba rúgtak, lehetetlenül kiszorított helyzetből, a beadást váró kapus mellett, alatt. Bár a többes szám ezúttal indokolatlan: nem rúgtak, csak rúgta egyetlen futballzseni. Aki most elhunyt, ezzel halhatatlanná lett.

Sándor Károly gólja az NDK ellen (1963)

A gárdonyi akadémia névadójáról nagyon sok anekdota kering, egyszer Szepesi György nyilatkozott róla:

„A legemlékezetesebb számomra az első KK-győzelem. Együtt mentem a csapattal a mérkőzésekre. Legyőztünk osztrák, jugoszláv, cseh csapatokat, így nyerte meg az első újra kiírt KK-t az MTK. Legszebb személyes emlékem a Celtic Glasgow elleni Csikar-gól volt. Odakint 3-0-ra győzött az ellenfél. Meccs előtt együtt ültünk Csikarral az Ipoly-presszóban, és Csikar váltig azt mondta: „Ez a mérkőzés meglesz!” Elképesztően küzdött, elöl-hátul, jobbról-balról, minden az övé volt, és aztán ő rúgta a továbbjutást jelentő Sándor-szögből leadott, csodálatos negyedik gólt. Szerintem minden idők legeszesebb játékosa a móravárosi Sándor Csikar. Ha fővárosi, polgári családban születik, egyetemi tanár lett volna, mert fantasztikus esze van. Nagy szerencse, hogy így alakult, mert így ő a magyar futball professzorává válhatott. De Csikar nemcsak okos, hanem szellemes, jó humorú is. Egyszer Sebes jobbszélsőt játszatott Hidegkutival. Utána Nándi azt mondja Csikarnak: „Látod, Csikar, most megmutattam neked, hogy kell jobbszélsőt játszani!” Mire Csikar: „Próbáld ki egyszer Hidegkuti mellett!” – olvasható a Futball-anno nevű blogon.