Múzeumba került a kiábrándult magyar bokszedző

Bacskai Imre kesztyűzés helyett őrzi a koronaékszereket.

– De mostanában mintha kissé nehézkesebb lenne, inkább verekszik, nem a régi virtuózt látjuk a ringben.
– Mert egyesek elkezdték arra biztatni, hogy neki Európa-bajnokként dominálnia kell, állítólag a direkt, nem pedig a második szándékú bunyót díjazzák a pontozók. Milyen érdekes, korábban ezzel a kontrabunyóval érvényesült! Bendzsi nem verekedős bokszoló, nem „fighter”!

– Kik változtatták meg, kik rontották el a fia stílusát?
– Mindegy, nem akarok neveket említeni. Aztán az is nyomaszt, hogy szegény Badari Tibi is úgy költözött el az élők sorából, hogy előtte összeszólalkoztunk

– Aztán min?
– Tudja, tavaly nyáron Tibi (Badari Tibor kétszeres Európa-bajnok – a szerk.) lett Bendzsi edzője a Vasasban, én akkor hagytam ott a klubot és az edzősködést, már nem bírtam tovább idegekkel. De Tibi már előzőleg is iskolázott Bendzsivel, és 2013 decemberében, az országos bajnokságon fel akart jönni mellém a ringsarokba a fiam meccsén. Én mondtam, hogy nem lehet, ide csak valamelyik régi kollégám jöhet fel, akik évek óta velem dolgoznak. Aztán Tibi tavaly októberben meghalt anélkül, hogy ezt tisztáztuk volna. Pedig 13 évig nekem is az edzőm volt.

– Hogyan szemlélte a fia szereplését, miután már nem ön volt az edzője?
– Szenvedtem. Amikor tavaly ősszel kiment a Bundesligába, és az első meccsét elveszítette, a mérkőzés után felhívott. „Apu, a végére elfáradtam!” – mondta. Ő, akinek mindig is a hajrája volt az erőssége.

– Nem szorult el a szíve?
– (Hosszú másodpercekig nem tud megszólalni, könnyezik.) Dehogynem

– Most mi lesz? Úgy értem, a fiával.
– Előbb-utóbb biztosan elmegy profinak. De a riói olimpiára még ki kellene jutnia, hiszen most még csak 27 éves. Ha már kijut, akkor jól is fog szerepelni, mert a világ egyik legjobb bokszolója, olyan legendák jártak a csodájára, mint Teófilo Stevenson és Borisz Lagutyin. Az olimpia egy varázslat, három hét csoda. Én kettőn is ott lehettem, Moszkvában, Szöulban, továbbá a Los Angeles-i játékokat pótló havannai Barátság-versenyen. Bendzsi megérdemelné, hogy legalább egyszeres olimpikon legyen.

– Kinek a szakmai irányításával?
– Folyton arról álmodok, hogy az enyémmel. Sokáig hittem benne, hogy újból találkoznak az útjaink. Mindent megadtam volna azért, hogy ott legyünk Rióban. Bendzsi a szorítóban, én a ringsarokban.