Csak a románok számítanak

Bernd Storck szerint a játékosoknak azt kell érezniük, hogy semmi sem változott. Interjú a válogatott kapitányával.

– Az MLSZ sportigazgatójának pozíciójából milyen hatással lehet a kluboknál zajló szakmai munkára?
– Ez nagyon nehéz kérdés. A legfontosabb a példamutatás. Thomas Doll például már megmutatta, hogyan kell dolgozni egy klubcsapatnál. Elismerem, a nemzetközi szint még a következő lépés a Fradinál is, de itthon ez a csapat kiemelkedik, és ez a munka következménye. Muszáj megváltoztatni sokak gondolkodást a futballról, másként és többet kell dolgozni.

– A válogatottnál miben igényli az elődje, Dárdai Pál tanácsait?
– Szeretném megtudni, mit tud a csapat. Mire képes védekezésben, és mire támadásban. Természetesen van elképzelésem, hogy miként kellene festenie egy csapatnak játék közben, ez szerencsére nem áll messze attól, amit Pál vall a labdarúgásról. Kicseréltük a véleményünket az edzésmunkáról is, ebben is sok a hasonlóság, és azt hiszem, ez is az oka annak, hogy én lettem az utódja. Máshonnan szerződtetett kapitány új stábot hozna magával, sok mindent megváltoztatna, merőben új módszerekkel dolgozna, és erre most éppen nincs szükség a magyar válogatottnál.

– Miben lesz más a Storck-csapat, mint a Dárdai-csapat volt?
– Nem szeretnék a különbségekről beszélni. Fontosabb, hogy mindannyian sikeresek akarunk lenni. Nincs idő kísérletezgetni az edzéseken és a mérkőzéseken, a játékosoknak azt kell érezniük, hogy semmi sem változott. Lehet, néhány részletben eltér az én módszerem Pálétól, de alapvetően ugyanolyan stílusú munka zajlik majd.

– Az elmúlt hetekben találkozott a keret több tagjával, és elbeszélgetett velük. Mit kapott ezeken a találkozókon?
– Csak pozitív energiákat, mindenkit kizárólag a siker érdekel. Elmondtam nekik, hogy szerintem a szövetség remek munkát végez, másként nem is lenne esélyünk a kijutásra az Európa-bajnokságra. Ezt a sikerorientált filozófiát kellene kijuttatnunk jövőre Franciaországba, és ebben partnerek a játékosok. Itt nem az én személyem a fontos, és nem is az egyes személyeké. Mondhatják győzelem esetén, hogy az Dárdai Pál sikere, ha kikapunk, akkor pedig az én kudarcom, de ez nem így van, csak többes szám első személyben beszélhetünk, csak mi, együtt, a közös célért dolgozva lehetünk sikeresek.

– Járja a bajnoki mérkőzéseket. Mit lát, mi tetszik, és mi nem?
– Elsősorban a kerettagságra jelölt labdarúgókat figyelem, rájuk összpontosítok. Általánosságban tetszik, hogy a csapatok próbálnak futballozni, játszani, ez nagyon rokonszenves törekvés. Ugyanakkor kellemetlen meglepetés a mérkőzések hangulatának az agresszivitása. Amit az Újpest–Puskás Akadémia és a Videoton–Ferencváros mérkőzéseken tapasztaltam, nagyon megdöbbentett. A pályán a feszültség természetes, de a nézőtéren érezhető erőszakos atmoszféra számomra lehangoló.

– A keretben lesznek új arcok?
– Mint említettem, ez nem a kísérletezés ideje, ezért nagy változás nem lesz. Tőzsér Dániel, Dzsudzsák Balázs és Juhász Roland két-két sárgalappal lép pályára Románia ellen, ők egy harmadikkal kieshetnek a belfasti meccsből, ezért lehet, hogy az U21-es csapatból egy-két fiatalt nevezünk a keretbe.

– Mindenki a románok elleni meccsről beszél. Az északírekről nem esik szó?
– Egyszerre két meccsre készülni nem jó ötlet. Én természetesen velük is foglalkozom már, de a csapattal a románok elleni meccs másnapjáig nem beszélünk Belfastról. Addig csak a románok számítanak.