Nagy lehetőséghez jutott a másik tizenöt kiemelt sportággal együtt a birkózás is 2013-ban, amikor a kormányzat elindította az úgynevezett sportágfejlesztési programját. Ezzel addig elképzelhetetlennek tűnő, hihetetlen mértékű állami támogatás érkezett évente a birkózásba – természetesen ez a kötöttfogást, a szabadfogást és a női szakágat is érintette –, aminek az a célja, hogy a most még utánpótláskorú versenyzők már a 2020-as tokiói olimpián eredményesen szerepeljenek. Ugyanúgy, mint a lapunkban már bemutatott ökölvívás esetében, itt is rengeteget kellett, mi több, kell tenni ahhoz, hogy az érkező milliárdokat valóban érmekre lehessen majd váltani a felnőttvilágversenyeken.
A múlt, sőt nyugodtan kijelenthetjük, az egész közeli múlt is dicső, ám ezúttal nem visszafelé kell állandóan nézni, hanem előre. Azt látni, hogy az állami támogatás megjelenése – 399 millió forint (2013), 798 millió forint (2014), 750 millió forint (2015) és 750 millió forint (2016) – az utánpótlás terén eddig hozta a remélt, esetleg elvárt eredményeket, hiszen tavaly ugrásszerűen megnőtt a korosztályos világversenyeken megnyert érmek száma. Mondjuk a 23 érem tavaly vagy a 20 dobogós hely idén igencsak kiugró szereplés az eddigiekhez képest, aminek esetében lehet ugyan a szerencsére, a csillagok legjobb állására hivatkozni, de nem lehetünk igazságtalanok, és nem mondhatjuk azt, hogy a sportágfejlesztési programnak nincs erre semmilyen hatása.
Ugyanakkor az is tény, hogy ugyanezen évek alatt a felnőttek esetében jelentős a visszaesés – az érmek száma a világversenyeken a felére csökkent –, ráadásul 1996 után most, Rióban fordult elő újra, hogy egyetlenegy magyar birkózó sem állhatott fel olimpiai dobogóra. Fura egybeesés, de ugyanezen két esztendőben kapott lehetőséget a sportágban az új vezetés, amely nemcsak a felnőttválogatottak esetében nem dicsekedhet az elért eredményekkel, hanem a sportdiplomácia terén sem, lásd például Lőrincz Viktor esetét a riói olimpián (erről korábban itt írtunk). Mindenesetre ha sikerülne elnyerni a 2018-as világbajnokság rendezési jogát, azzal bizonyíthatná az új elnökség, hogy valamit helyreállított a magyar birkózás tekintélyéből nemzetközi szinten.
Ugyanakkor az ökölvíváshoz hasonlóan az utánpótlásképzés terén elindult valami, amire a későbbiek során támaszkodhat a sportág. Összesen 22 kistérségi centrumot alakítottak ki a célból, hogy az egymáshoz közeli szakosztályok legjobbjainak heti-kétheti rendszerességgel a fejlődésük érdekében közös edzéseket tartsanak. Ugyanakkor hat országos fiú- és egy lányrégiót hoztak létre a 10–14 éves korosztályok számára, ahol központi edzők irányításával 2×3 napos és 2×1 hetes edzőtáborokat szerveznek, valamint ugyanitt az edzők továbbképzésére is lehetőséget biztosítanak. Szintén ugyanezen korosztály válogatottjai számára minden esztendőben 2×1 hetes központi edzőtábort rendeznek. A 15–20 éveseknek korosztályonként – serdülő, kadett, junior – és fogásnemenként – női, kötöttfogás, szabadfogás – külön válogatottkeretekben folyik egy ideje a képzés a sportágfejlesztési támogatásnak köszönhetően.
Ráadásul rövidesen elkezdik építeni Csepelen a sportág első akadémiáját, amely a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kozma István nevét viseli majd. Az elképzelések szerint két év múlva már birtokba vehetik az első akadémisták a kétszintes multifunkcionális sportcsarnokot, amely akár kilenc szőnyeg lerakására is alkalmas lesz. Emellett létrejön egy birkózócentrum és -akadémia százötven fős kollégiummal, nemzetközi edzőtáborozásra alkalmas apartmanokkal, konyhával, étkezővel, tanulószobákkal, közösségi helyiségekkel, konferencia- és erősítőteremmel, szaunával, merülőmedencével, orvosi és teljesítménydiagnosztikai szobával, összességében tehát mindennel, ami a modern, 21. századi felkészülést szolgálja. A tervek alapján tizennégytől az U23-as korosztály felső határáig tud majd itt lakni és sportolni az az elhivatott fiatal, aki hosszabb távon a birkózást, a sportág által nyújtott életpályát választja.
Amióta a birkózás kiemelt sportág lett, a beáramló állami támogatások egy részét az edzők továbbképzésére fordították, ráadásul a szakemberek továbbtanulását – folyamatosan növekedő összeggel – kezdték támogatni. Jól látható az is, hogy folyamatosan nőtt az újonnan igazolt versenyzők száma az elmúlt évek során.
2014-ben országos és területi kétnapos edzőtovábbképzéseken részt vett:
Szombathely (országos) március 1–2-án 34 fő
Dunaújváros (területi) június 14–15-én 61 fő
Cegléd (területi) június 28–29-én 60 fő
Püspökladány (területi) július 5–6-án 54 fő
Összesen: 209 fő
Sportágfejlesztési támogatásból alap-, közép- vagy felsőfokú edző képzési tandíj-hozzájárulást kapott
2014-ben 21 fő – 2 665 000 forint értékben
2015-ben 25 fő – 4 022 000 forint értékben
Új igazolások száma
2012: 275
2013: 602 (I. fél év 207 + II. fél év 395)
2014: 2249 (I. fél év 1715 + II. fél év 534)
2015: 972
