Az autók szerelmese, aki márkát csinált a Forma–1-ből

Mélyről indult, de Ecclestone nélkül nem tartana ott a Forma–1, ahol tart. És nem is lesz már a régi többé.

A történtek után Ecclestone kiszállt a sportágból, de pár év múlva visszatért a lelátóra, ahol barátságot kötött egy fiatal osztrák pilótával, Jochen Rindttel. A barátságból üzleti kapcsolat is lett, miután Ecclestone vált Rindt menedzserévé, majd a Lotus sportigazgatójává. A történelem azonban megismételte magát, amikor 1970-ben egy monzai szabadedzésen Rindt beleszaladt a falba, és rögtön meghalt. Mind a ketten akkoriban házasodtak, nászútjaikat is egy helyen akarták eltölteni, viszont legjobb barátjának elvesztése után Ecclestone újra kiszállt a Forma–1-ből, és sokak szerint a monzai eset óta nem alakított ki mélyebb baráti kapcsolatot egy versenyzővel sem.

A hidegvérű üzletembert mélyen megviselték ezek a tragédiák. Ecclestone később a nagyszerű brazil pilóta, Ayrton Senna halálát is élőben nézte végig, ám egy interjúban sem volt hajlandó beszélni a versenypályán elhunyt sportemberekről, akik közül többen is a barátai voltak.

Azért később az idétlenkedésre is futotta olykor: 

A hetvenes években, Rindt halála után két évvel mégis visszatért a Forma–1-be, mint a Brabham csapatfőnöke, innentől pedig egyenes út vezetett ahhoz, hogy a sportág legbefolyásosabb embere legyen. A konstruktőrök szövetsége (FOCA) Ecclestone, illetve Max Mosley ötlete volt, a csapatok érdekszövetségéből pedig egyhamar egy olyan erős szervezet lett, amely felvette a harcot a Nemzetközi Autómobil-szövetséggel (FIA) a tévés közvetítési jogok ügyében, s végül meg is szerezte tőle azokat.

A nyolcvanas években a Forma–1-es nagydíjak a labdarúgó-világbajnokságok és az olimpiák után már a legnézettebb sportesemények voltak a világon, ehhez pedig az egyre befolyásosabb Ecclestone újításaira volt szükség.

„Ő építette fel az üzletet, ő csinált márkát a Forma–1-ből”

– mondta ki az igazságot David Coulthard, az egykori pilóta és a BBC jelenlegi szakértője.

A közvetítési jogok megvásárlásával Ecclestone kezébe került a marsallbot, 1995-ben a FIA pedig bérbe adta a Forma–1 összes kereskedelmi jogát az ősz hajú milliárdosnak, aki ezzel az autósport koronázatlan királya lett, a magyar sajtóban rendre csak „a Forma–1 mindenható ura”.

Szívműtétei és válásai sem terelték el figyelmét egyetlen igazi szerelméről, a Forma–1-ről, mely egyre biztonságosabbá vált ténykedése alatt. Ecclestone hozott rendszert a legnépszerűbb autósportba, szigorú szabályokat állított fel a kockázatok minimalizálása érdekében, melyek stabilitást hoztak a versenyzők és az istállók számára is. Természetesen ez a stabilitás egyet jelentett a folyamatos növekedéssel, így vált Ecclestone a világ egyik leggazdagabb emberévé. A kilencvenes években évi több mint 50 millió dollár haszna volt a Forma–1-ből, alig tudta hova tenni a pénzt. 2007-ben Flavio Briatoréval közösen megvette a Queens Park Rangers futballcsapatát.

A QPR-t végül eladták, a Forma–1 azonban napjainkig egybeforrt Ecclestone nevével. Tavaly ősszel kezdődött el egyébként az autós birodalom felvásárlása a Liberty Media részéről, a végleges tulajdonosváltásra pedig most került sor. Az új vezérigazgató a Fox Sports korábbi vezetője, Chase Carey lett, aki az Ecclestone által elkezdett utat, vagyis a profitorientált cirkuszmodellt kívánja folytatni újszerűbb módszerekkel.

„A rajongók, a csapatok, a partnerek és a részvényeseink javára akarjuk fejleszteni a sportágat, a digitális tartalomszolgáltatás jobb kiaknázásával pedig új szintre emelhetjük a Forma–1-et.”

Hogy mennyire volt érdekelt az utóbbi években Ecclestone a Forma–1 fejlesztésében, arról megoszlanak a vélemények. Kicsit talán Sir Alex Ferguson Manchester Unitedjére hasonlít a szituáció. Egy rendkívül sikeres, népszerű terméket építettek fel mindketten, melyek a korral együtt kiüresedetté, változásra képtelen rendszerekké váltak.

Egy nemrégen készült interjúban megkérdezték Ecclestone-tól, hogy mit szól a korábbi évtizedekben oly jellemző bajtársiasság kikopásáról a versenyzők körében. Az idős milliárdos véleménye a jelenségről árulkodó:

„Őszintén szólva nem érdekel, mit csinálnak. A csapatok és a szponzorok egyre nagyobb felelősséget raknak a versenyzőkre, akik emiatt óvatosabbak és sokkal autonómabbak. Mindenesetre minél több pénz van a Forma–1-ben, annál inkább az üzletiesség fertőzi meg az atmoszférát.”

Hogy ez jó irány-e, vagy sem, talán maga Ecclestone sem tudja, de egy biztos; neki köszönhető, hogy egyre nagyobb pénzek mozognak a sportágban. A Liberty Media a felvásárlási procedúrával egyébként óriási összegre, 8,5 milliárd dollárra taksálta az F1-et, melynek 35,3 százalékát fogja birtokolni az új szezon kezdetére. Ez egyben azt is jelenti, hogy az európai túlsúlyú F–1 megújuló vezetősége teljesíti régóta dédelgetett vágyát, és szilárdabban megvetheti a lábát a tengerentúlon, új pénzcsapokat megnyitva ezzel. 

Ecclestone afféle búcsúajándékként megkapta a szervezet tiszteletbeli elnöki címét, melynek jelentőségével maga sincs tisztában, de egy-két versenyre azért ki fog látogatni, mint mondta „van elég pénzem ahhoz, hogy ott lehessek a helyszíneken”.

„Büszke vagyok arra az üzletre, amit negyven év alatt létrehoztam, és biztosra veszem, hogy Chase irányítása jó hatással lesz a Forma–1-re” – köszönt le a 86 éves Ecclestone.

###HIRDETES2###