Kínai stadionokban rajtol az Afrikai Nemzetek Kupája

Szép csöndben kezdődik a 31. ANK. Az Európában játszó klasszisokra egy nagy tévéadó sem kíváncsi.

A torna nagy visszatérője Egyiptom válogatottja lesz, amely 2010-ben Angolában lett Afrika legjobbja, és 7 elsőségével a torna rekordbajnokának számít, viszont a kontinens egyik legnagyobb futballmúltjával rendelkező csapata, Nigéria, 2015-höz hasonlóan a mostani tornára sem jutott ki.

Gabon csapata a hazai pálya előnye ellenére sem nevezhető a torna esélyesének, viszont van egy csapatkapitányuk, aki vita nélkül Afrika legjobb formában játszó labdarúgója. A villámgyors Pierre-Emerick Aubameyang idén 19 mérkőzésen 20 gólt szerzett a Borussia Dortmund csapatában, és ha lendületéből át tud adni valamennyit társainak, akkor a csoportból való továbbjutás nem lehet kérdéses a házigazdák részéről. A részletes csoportbeosztás és sorsolás egyébként megtekinthető a hivatalos oldalon.

Az idei Afrikai Nemzetek Kupáját eredetileg Líbiában rendezték volna, azonban az ottani háborús helyzetek miatt a CAF (Afrikai labdarúgó-szövetség) új pályázatot hirdetett ki, melyet két éve Gabon nyert meg, többek közt a relatíve fejlett infrastrukturális háttere miatt, melyet Kínával ápolt kitűnő kapcsolatának köszönhet.

A tornát négy helyszínen fogják megrendezni, és a négy stadionból három létesítmény megépítését, illetve renoválását is a kínai állam finanszírozta. Libreville, Oyem és Port-Gentil városában rövid idő alatt három új aréna épült, természetesen jókora pénzösszegekből, és fel is vetődhet a kérdés, hogy Kínának milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy ekkora beruházásokba fog egy kis afrikai országban.

A kínai futballőrület a januári átigazolási szezonban produkált bombaüzletekben is megmutatkozott, ám jelen esetben sokkal inkább gazdaságilag megfontolt lépésről beszélhetünk. Gabon egyik legfőbb ásványkincse a mangánérc, illetve az egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő közép-afrikai ország is egyben, exportjának pedig 14 százaléka megy Kínába, melyet az ázsiai ország ezekkel a stadionépítésekkel igyekszik még magasabbra tornázni.

Nem először csinál hasonlót a kínai kormány, a 2008-as torna előtt Ghánában két új létesítményt, 2010-ben Angolában pedig mind a négy stadiont ők húzták fel (a két projekt csaknem 700 millió dollárjába került a kínai államkasszának), viszont ezek a húzások is értelmet nyertek azok után, hogy Ghánában és Angolában is igen nagy kőolajforrások vannak. Kína tehát kis túlzással stadionokkal vesztegeti meg ezeket a kis afrikai országokat, hogy számára előnyös kereskedelmi szerződéseket kössön velük.