Az MKKSZ honlapjának nyilatkozva a sportvezető úgy fogalmazott: a sportág stabil lábakon áll, köszönhetően többek között a 2013-ban elkezdett sportágfejlesztési programnak, amelyre a magyar kormány kiemelt támogatást biztosít az MKKSZ számára.
„A támogatásunk nemcsak, hogy stabil, hanem még emelkedést is mutat 2019-ben, hiszen – elismerve a felnőtt válogatott olimpiai számokban nyújtott teljesítményét – a kajak-kenu sportág egy extra forrást is kapott az elmúlt év végén. Ezt a 125 millió forintos extra összeget kifejezetten az olimpiai felkészülésre, a kvótaszerzésre, és az ezzel kapcsolatos feladatok zökkenőmentes lebonyolítására fordítjuk” – mondta Schmidt Gábor.
Hozzátette: a plusz juttatásnak köszönhetően többek között emelkedni tudtak az edzői támogatások, emelkedtek a források a felnőtt válogatott felkészülésében mind a melegvízi edzőtáborokat, mind az orvosegészségügyi hátteret tekintve.
„Az egyértelműen látszik, hogy ma már csak akkor tudjuk felvenni a versenyt a nemzetközi elittel, ha egyes versenyzők, csapatok mögé olyan szakmai stáb áll fel, amelyben helyet kap dietetikus, gyógytornász, sportélettannal foglalkozó munkatárs és biomechanikus is” – jelentette ki.
Az elnök arról is beszélt, hogy a közelmúltban átadott új sportélettani és diagnosztikai központnak, a LifeLike-nak is köszönhetően egyre nagyobb figyelmet fordítanak az utánpótlásra.
„Az elmúlt év végén a teljes ifjúsági válogatott tagjai egy komoly felmérésen estek át a központban, ez a tendencia pedig a serdülő válogatottakkal is folytatódik majd. Az adatok folyamatos gyűjtése és rögzítése lehetővé teszi, hogy a kajak-kenu sportban is olyan kutatások valósuljanak meg, amelyek optimalizálni tudják az egyes korosztályok felkészülését” – mondta Schmidt Gábor.
Az elnök ehhez kapcsolódva beszélt arról is, hogy az új Héraklész fizikai felmérési rendszer nagy sikerrel vizsgázott az elmúlt hetekben mindegyik régióban.
„A tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal nőtt a résztvevők száma, fontos volt, hogy reális képet kaptunk a fiatalok fizikai állapotáról. A felmérések legfontosabb célja ugyanis az, hogy még egzaktabbá tegyük az egyes korosztályok számára a foglalkoztatás formáit, és egy olyan egymásra épülő módszertan alakuljon ki, amely segíti a versenyzőket abban, hogy a legjobb teljesítményt tudják leadni majd felnőtt korban” – fogalmazott az MKKSZ vezetője, aki hangsúlyozta: az is fontos, hogy megállítsák azt a folyamatot, hogy 12-13 éves korban sokan befejezik a kajakozást és a kenuzást.