Szertefoszlottak a szép világbajnoki álmok

2019. 02. 23. 7:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jó kezdés a kulcs. Ezt Ivkovics Sztojan hangsúlyozta a mérkőzés előtti taktikai értekezleteken, és a szövetségi kapitány nem győzte hangoztatni, hogy támadni bátran, védekezni nagyon keményen kell az olaszok ellen, és az elején tanácsos tekintélyt szerezni. Igaza volt, hiszen a magyar férfikosárlabda-válogatottnak kizárólag a győzelem lehetett elég az üdvösséghez, egész pontosan egy hétpontos győzelem, mivel a taljánok az első egymás elleni mérkőzésen hattal nyertek Debrecenben. Azóta úgy alakultak az eredmények, hogy a magyar együttes mindkét hátralévő találkozóján győzelemre volt kárhoztatva, csak ebben az esetben maradhatott reménye a világbajnoki szereplésre.

A jó kezdés a kulcs, ehhez képest a csapat első nyolc dobása célt tévesztett, félénken támadott, puhán védekezett, öt és fél perc elteltével szerezte az első pontjait – a tétmeccsen most debütáló honosított Jarrod Jones szerezte őket –, azaz a tervezettből semmi sem valósult meg. Az olaszok 10-0-ra húztak el, de ők sem játszottak jól. Hasonlóan pocsékul dobtak, és ennek köszönhetően 15-9-cel sikerült zárnunk az első negyedet. A második játékrész elején felcsillant a felzárkózás reménye, de hamar el is halványította néhány pontatlan kísérlet, több eladott labda és a tehetetlen támadójáték. A saját palánk alatti munkában sem sikerült javítani, az, hogy a házigazdák mindössze 34 pontig jutottak az első félidőben, nem a magyar védekezést dicsérte, ők játszottak a valódi tudásukhoz képest nagyon gyengén. A baj az volt, hogy ezt el lehetett mondani a mi válogatottunkról is: a csapat közelmúltjában nem volt példa egy félidő alatt mindössze 15 pontra… Ez még akkor is nagyon kevés, ha a legjobb magyar kosárlabdázóra, Vojvoda Dávidra az olaszok különös figyelmet szenteltek, labdát kapni alig tudott a szoros őrizetben, nem hogy kosarat szerezni.

Fotó: FIBA

Ennek ellenére ő és Benke Szilárd volt az, aki tartotta a csapatot, a többiek szinte véletlenül sem találták el a gyűrűt. A nagyszünet után Benke megszerezte az első triplánkat, közvetlenül utána Vojvoda a másodikat, és csak nekik köszönhette a magyar válogatott, hogy a harmadik negyedben eredményesebb volt, mint az első kettőben összesen – ez a játékrész 18-18-cal végződött. Az utolsó felvonásra az eredmény szorosabbá tétele volt a tét, ami enyhén szólva nem sikerült, de nem is volt lényeges. Nagy meglepetés nem született, hiszen Olaszország a kontinens elitjébe tartozik, de a vártnál azért simábban győzte a magyar válogatottat, amelyről szólva az önmagában dicséretes, hogy a selejtezőknek erre a szakaszára, tehát az utolsó két körre megőrizte a matematikai esélyét kijutni a szeptemberi, kínai világbajnokságra. Átütő sikerben azonban nem reménykedhet, ha egy ilyen fontos találkozón mindössze 41 pontra képes, abból is 29-et két játékos – Benke 14, Vojvoda 15 – hoz össze. Hétfőn Szombathelyen a horvátok következnek – a tét a szép búcsú a világbajnoki selejtezőktől.

Világbajnoki selejtező: Olaszország–Magyarország 75-41 (15-9, 19-6, 18-18, 23-8).

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.